5 év és több ezer megmentett élet

Szóbeli erőszak, megfélemlítés, elszigetelés, mozgásszabadság korlátozása, anyagi erőszak, testi erőszak, szexuális erőszak. Az erőszak fokozatai. Talán el sem hinnénk, hány embert érint mindez, zömében nőket és gyerekeket. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium SEBEK 2 című tanulmánykötetének bemutatásával ma adott helyzetképet az elmúlt időszak feladatairól és a családon belüli erőszakot elszenvedők védelmében tett eredményeiről.. A könyvbemutató a szakértők elmondták, hogy ugyan folyamatosan nő az ellátottak száma, ez csupán töredéke a ténylegesen bántalmazottak számának. A többség még mindig nem tudja, hova forduljon, vagy nem mer segítséget kérni.
A NETZSARU adatai alapján 2008-ban országosan 11205 esetben rendeltek el nyomozást családon belüli erőszaknak tekinthető bűncselekmény ügyében. És ez csupán a jéghegy csúcsa. A jelenség természetéből fakadóan, a családon belüli erőszakról nincsenek pontos ismeretek, adatok, hiszen az esetek jelentős része otthon, intim, zárt közösségen belül, a csukott ajtók mögött történik. Mégis a rendőrség, bíróság, ügyészség; a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok; a települési önkormányzatok; az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, a Gyámügyi Igazgatás szervei; az oktatási és egészségügyi intézmények és a civil, önkormányzati és állami szervezetek statisztikáit, jelentéseit alapul véve valós problémával állunk szemben. Sajnos a családon belüli erőszak nem ritka és elszigetelt jelenség a magyar társadalomban. A gyermekek, nők, öregek, gyengébbek bántalmazása számos családban a napi „rutin" része, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a kutatások szerint, azok a gyermekek, akiket gyakran bántalmaztak, maguk is hajlamosabbak az erőszakos viselkedésre.
A nők ellen elkövetett, illetve családon belüli erőszak ráadásul a mai napig tabu téma Magyarországon, amelynek mielőbb véget kell vetni. Tudatosítani kell az emberekben, hogy mindenfajta erőszak elkövetése és annak szemlélőként való eltűrése büntethető. Bár kívülállóként nehéz eldönteni, hol a határa más család életébe való beavatkozásnak, mégis fel kell hívni a közvélemény figyelmét, hogy a nők elleni, családon belüli erőszak nem magánügy, hanem emberi és büntetőjogi, esélyegyenlőségi, szociális, gazdasági és egészségügyi kérdés is egyben.
Van segítség!
A krízisellátó modellprogram 2005-ben kezdte meg működését az egykori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kezdeményezésére 8 regionális krízisközpont bevonásával, melyek a gyors, hatékony és komplex segítségnyújtást tűzték ki célul a családon belüli erőszak elől menekülő egyének és családok számára. A civil és önkormányzati fenntartású intézmények munkája sokat változott, fejlődött az elmúlt évek során. A program keretében komplex, maximum 2-8 hetes ellátást biztosítanak a rászorulóknak.
A kríziskezelő hálózat intézményeinek elsődleges feladatai közé tartozik a bántalmazás miatt akut krízisben lévő gyermekes anyák, egyedülálló nők azonnali befogadása, közreműködése a fenyegetettség megszüntetésében. Lényeges megemlíteni, hogy biztosítja a bántalmazott szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, gondozási-nevelési lehetőséget. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról gondoskodik. Fontos kiemelni, hogy a központok a reintegrációs ellátás keretében fokozatosan felkészítik a befogadottakat az önálló életvitelre, támogató családi és társadalmi kapcsolatok ápolására, illetve kialakítására. Mindezt intenzív és professzionális szociális munka, mentálhigiénés és jogi segítségnyújtás, hivatalos ügyintézés, szakemberekkel való konzultáció, esetkonferencia és a krízisellátás megszüntetésére tett előkészületek, tartós lakhatási megoldáskeresés bevonásával, alkalmazásával teszik.
Ki kell még emelni a 2006 elejétől működő Shelter-ház szerepét, amely a bántalmazott nők, valamint bántalmazott anyák és gyermekeik biztonságos elhelyezést biztosítja. Az intézmény címe és elérhetősége titkos, az áldozatok az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálaton (OKIT) keresztül kapnak segítséget és elhelyezést. A Magyarországon egyedüli, országos illetékességű intézmény célja, feladata a nők elleni, családon belüli erőszak áldozatai életének, testi épségének és biztonságának védelme az azonnali férőhelykereséssel.
Adatok az ellátás igénybevételéről
Napjainkra a kríziskezelő központok gyakorlatilag 100 százalékos kihasználtsággal működnek, ami az egyre növekvő igény mellett annak köszönhető, hogy a férőhelyek koordinálását az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonközpont tartja kézben. A felszabaduló férőhelyeket így akár pár órán belül igénybe vehetik az újonnan jelentkező bántalmazottak.
Jelentős és figyelemfelkeltő adat a bántalmazott gyerekek számának drasztikus emelkedése. Az intézmények tapasztalata szerint egyre több gyerek válik bántalmazás szemtanújává, vagy még rosszabb esetben elszenvedőjévé. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy kiskorú veszélyeztetettségének minősül az is, ha a szülők agresszív viselkedése a gyerekek előtt zajlik, illetve arról tudomásuk van.
Amennyiben egy nő úgy dönt, hogy visszatér a bántalmazóhoz, minden esetben menekülési és biztonsági terv készül számára, melyben megpróbálják felkészíteni egy következő lehetséges bántalmazás elkerülésére. Amennyiben a bántalmazásban gyerekek is érintettek, még hazaköltözésük előtt értesítik az illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársát is az esetről. Mindezek ellenére, a tapasztalatok szerint a visszaköltözött családok 20-30 százaléka újból menekülni kényszerül és ismételten felkeresi a krízisközpontokat.
A rokonokhoz, családtagokhoz kiköltözők esetében a bántalmazottak helyzete nagy százalékban megnyugtatóan rendeződik, a család biztonságban érzi magát, a természetes támogató rendszer hatékony segítséget nyújt. A bántalmazott családok több mint 40 százaléka azonban családok átmeneti otthonába költözik tovább. Hatékonyabb segítségnyújtást eredményezne, ha a központok értesülhetnének a kiköltözött családok későbbi sorsának alakulásáról, így a jövőbeli tervek szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályának segítségével valamennyi kríziskezelő központ plusz státuszt kap arra, hogy nyomonkövesse a kiköltözött egyének, családok további életét.
A Kríziskezelő Központok a nap 24 órájában készen állnak, hogy fogadják a hívásokat, jelzéseket, illetve hogy a lehető legrövidebb időn belül megtegyék a szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedésekről az OKIT minden esetben visszajelzést kap.
A kapcsolattartás módja interneten (www.krizistelefon.hu) és telefonon (06-80-20-55-20) keresztül egyaránt történhet.