A legijesztőbb alvászavar: az alvásparalízis

Mellkason ülő démon, mozdulni nem akaró végtagok, furcsa alakok a hálószobában – az alvásparalízis bárki számára nagyon ijesztő élmény tud lenni. Az éjszaka sötétje, az álomból hirtelen megébredés miatt abban a pillanatban nem is tudjuk mivel indokolni ezeket a jelenségeket, sokszor az ijedtség miatt inkább elhessegetjük magunktól a gondolatát, nem beszélünk róla, vagy valamilyen földöntúli magyarázatot keresünk rá. Pedig az alvásparalízis kiváltója az átlag emberekénél magasabb szintű szorongás, amelynek több oka lehet, és amelyet feltárva és kezelve a rémisztő élmények is megszűnhetnek.

Fiatal felnőttek gyakori alvászavara

„Az alvásparalízist átélő személyek nem sokkal elalvás után felriadnak, nem tudnak megmozdulni, nem tudnak beszélni” – mondja Dr. Batta Barbara Ph.D., a SomnoCenter Alvászavar Központ pszichológusa, neuropszichológus jelölt, CBT konzultáns jelölt. „A bénultság érzése mellett hipnagóg hallucináció jelentkezhet, amikor a páciens emberszerű alakokat lát a szobában, az ágya mellett vagy a sarokban állni, démonszerű lényt ülni a mellkasán. Az alvásparalízist kísérheti inszomnia, mert nagyon ijesztő élmény, és átélése után nem mer a páciens elaludni vagy megébred az éjszaka folyamán.”

Az alvásparalízis általában serdülőkortól jelenik meg. Azoknál a fiataloknál, akik alvásparalízist élnek át, megelőzhetik azt vagy párhuzamosan jelen lehetnek más paraszomnia típusú alvászavarok, például rémálom, vagy night terror (éjszakai rémület), amikor a személy megébredve nagyon zavart, rémült, illetve alvajárás is.

„Az a nagyon érdekes ezzel az alvászavarral kapcsolatban, hogy az előfordulása viszonylag ritka a felnőtt populációban, egy bizonyos életkori csoportban azonban, a huszonévesek körében sokkal gyakoribb” – folytatja Dr. Batta Barbara. -„Mai becslések szerint a fiatal felnőttek akár 25-30%-ánál is jelentkezhet az alvásparalízis. Ritkán, de van, hogy 30 éven felülieknél is jelentkezik ez az élmény, ekkor általában indokolt a differenciáldiagnosztikai vizsgálat narkolepszia irányába, különösen akkor, ha nappali aluszékonyság kíséri.”

Magas szintű szorongás az ijesztő élmények hátterében

Alvásparalízis esetében a leggyakoribb betegségtársulás, amely e zavar hátterében áll, valamilyen pszichés zavar, általában szorongás, emiatt, amennyiben a pszichés zavar megállapítást nyer, elsősorban ennek a kezelése az irányadó. A szomnológus szakember az alapos kikérdezés, állapotfelmérés után, ha igazolást nyer az alvásparalízis mögött álló stresssz, szorongás vagy poszttraumás stressz állapot, a terápia fókuszába a szorongás kezelését, az azt kiváltó stressz csökkentését helyezi. Ilyenkor indokolt pszichológus bevonása a kezelés folyamatába. A szorongás enyhülésével ugyanis csökkenhet az alvásparalízis epizódok száma és intenzitása. „Saját pácienseimnél azt figyeltem meg, hogy ahogy elkezdik jobban érezni magukat, úgy a hipnagóg hallucinációk lassan eltűnnek, a bénultság még maradhat, de az epizódok ritkulnak, majd végül teljesen meg is szűnhetnek” – mondja Dr. Batta Barbara.

„Az alvásklinikán a beteg beszámolója mentén haladva kezdjük meg a vizsgálatot. Ha felmerül a differenciáldiagnosztikai kivizsgálás fontossága, elsősorban narkolepszia irányában, akkor poliszomnográfiás vizsgálatot végzünk, amikor az éjszakai alvás és az esetleges megébredés közben is megfigyeljük a páciens fiziológiás eredményeit, alvás közbeni viselkedését” – magyarázza Dr. Batta Barbara. -„Emellett fontos, hogy úgynevezett MSLT vizsgálatot is végzünk, amikor napközben figyeljük meg a pácienst, hogy van-e nappali alváskésztetés, milyen az alvás alatt regisztrált agyi aktivitásmintázat, mert ha egy bizonyos jellegzetes mintázathoz hipnagóg hallucináció is társul, akkor folytatnunk kell a kivizsgálásokat narkolepszia irányában.”

A kezelés során az alváshigiénére is fontos hangsúlyt helyezni, mivel vannak olyan alvási szokások, amelyek növelik az alvásparalízis megjelenési esélyét: a túl kevés alvás (főként, ha huzamosabb ideig áll fenn), a rendezetlen alvási szokások, az alkohol- és a droghasználat is ide tartoznak. „Nagyon sok tényező van, amit be kell vonni a terápiába és fel kell rá hívni a beteg figyelmét, hogy ő is tehet állapota javításáért”.

„Az alvásparalízis megjelenésének gyakoriságát egészen biztosan alábecsüljük. Általában a paralízist átélők megrémülnek, sokan valamilyen spirituális magyarázatot adnak a jelenségnek és innen közelítve próbálják megoldani a problémát. Sokszor nem merik elmondani ezeket az élményeket, nem is jutnak el alvásközpontba szakemberhez. Általában azok kérnek csak segítséget, akiknél hónapokon át jelentkezik ez a zavar” – mondja Dr. Batta Barbara.

Bármilyen alvászavarról is legyen szó, annak tünetei az álmatlan éjszakák mellett fáradtsággal teli nappalokat, adott esetben komoly egészségügyi gondokat okozhatnak. Ezért fontos nagyon, hogy ha problémás az alvás, forduljunk alvásklinikán szakemberhez, akinek segítségével alvásunk újra nyugodt lehet, a mindennapok pedig kipihentek és kiegyensúlyozottak.