• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

A válság és az egészségi állapot összefüggését vizsgálták

Címoldal Forrás: eski.hu

Több jeles kutatás is arra következtet, hogy a halálozási ráták javulnak a munkanélküliség növekedésével.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD elemzői áttekintették a 2008-as gazdasági válság következtében hozott intézkedések egészségi állapotra és egészségügyi ellátásra gyakorolt, rövid távú hatásait. Az eredményeket egy tanulmányban összegezték, amely teljes terjedelemben itt olvasható.

Néhány részlet az elemzésből:

Számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a gazdasági jólét és a jó egészségi állapot között szoros összefüggés van. Ebből kiindulva logikus következtetés lehetne, hogy a gazdasági válság a keresetek csökkenése révén negatív hatással van az egészségügyi eredményekre.

A recesszió egészségre kifejtett hatásait tanulmányozó szakirodalom azonban meglehetősen ellentmondásos eredményekre jutott. Több jeles kutatás is arra következtet, hogy a halálozási ráták javulnak a munkanélküliség növekedésével. Más tanulmányok azonban úgy találták, hogy a gazdasági válság szorosan összefügg a rossz egészségi állapottal, különösen a mentális egészség és egyes halálokok területén.

Ezek a meglepő és látszólag ellentmondásos eredmények vezettek az OECD jelen kutatásának elkészítéséhez, melynek célja az volt, hogy a korábbi kutatások eredményeinek áttekintése, valamint az OECD kutatóinak önálló elemzése révén jobban megvilágítsa a makrogazdasági helyzet alakulásának egészségügyi eredményekre gyakorolt hatásait.

A gazdasági válság kezdete óta az egészségügyi kiadások növekedése szinte minden OECD-országban nagymértékben lelassult: a korábbi folyamatos, évi átlag 5 százalékos növekedést követően 2010-2011 között csak 0,1-0,5 százalékos növekedés volt tapasztalható. A legutóbbi adatok szerint a kiadások növekedésének üteme továbbra is jóval elmarad a válság előtti szinttől, számos európai országban pedig csökkennek az egészségügyi kiadások.

Görögországban és Írországban volt tapasztalható az egy főre jutó egészségügyi kiadások legmarkánsabb csökkenése, valamint Izlandon, Spanyolországban és Portugáliában is az OECD-átlagot (-4,3 százalék) meghaladó mértékű visszaesés volt tapasztalható. Németországban, Magyarországon és Svájcban az egészségügyi kiadások növekedése viszonylag stabil maradt. Az egészségügyi kiadások felgyorsult növekedése 2009 után csak Izraelben és Japánban volt megfigyelhető.

Az OECD kutatói egyrészt megvizsgálták a munkanélküliség növekedésének egészségi állapotmutatókra, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos indikátorokra gyakorolt hatásait, másrészt összehasonlították e hatások esetleges eltéréseit az egészségügyi kiadásokat erőteljesen, illetve mérsékelten csökkentő országokban.

Az OECD elemzése gyenge bizonyítékot tárt fel arra vonatkozóan, hogy a magasabb munkanélküliség az összes halálokot figyelembe véve alacsonyabb halálozási aránnyal, viszont magasabb öngyilkossági rátával jár együtt. Erős bizonyítékok csak arra mutatkoztak, hogy a közlekedési balesetek okozta halálozások a munkanélküliség növekedésével csökkennek.

A minőségi indikátorokat tekintve, gyenge bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a munkanélküliség növekedésével az iszkémiás stroke-ot követő 30 napos esethalálozási ráta csökken. Erősebbnek mutatkozott az az összefüggés, hogy a munkanélküliség növekedésével a szülési trauma gyakorisága nő.

A kutatók szerint ezeket az eredményeket számos tényező befolyásolhatja, ezért körültekintően kell kezelni. A hospitalizáció és a munkanélküliség között nem tártak fel szignifikáns összefüggéseket, habár gyenge összefüggés mutatkozott arra vonatkozóan, hogy a munkanélküliség növekedésével a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) miatti kórházi felvételek aránya csökken (ezt azonban más tényezők, pl. dohányzás is befolyásolják).

Az egészségügyi ellátás igénybevételének számos indikátora viszont erősebb összefüggéseket mutatott a munkanélküliséggel: a munkanélküliség növekedésével kevesebb konzultációra, CT és MRI vizsgálatra, valamint térdműtétre került sor a 65 év fölöttiek esetében. A gyógyszerfogyasztás esetében a munkanélküliség növekedésével csökkenő tendencia figyelhető meg.

A gazdasági válság és a mentális egészség közötti erős kapcsolat ellenére a munkanélküliség és antidepresszánsok fogyasztása között nem volt tapasztalható szoros kapcsolat. Az életmód-indikátorokra vonatkozó elemzés azt mutatta, hogy a legtöbb egészségre kockázatos magatartásforma csökken a munkanélküliség növekedésével, habár ezek az összefüggések nem voltak szignifikánsak.

A kutatók összehasonlították a munkanélküliség egészségi állapotra és egészségügyi ellátásra gyakorolt hatásait az egészségügyi kiadásokat erőteljesen megnyirbáló 14 országban (ahol az egészségügyi kiadások növekedése az OECD-átlagnál nagyobb mértékben lassult/vagy az egészségügyi kiadások csökkentek 2009 után), valamint az egészségügyi kiadásokat mérsékelten csökkentő 22 országban.

A legerősebb összefüggést arra vonatkozóan találták, hogy a magas munkanélküliség szignifikánsan összefügg a szülési traumák magasabb gyakoriságával azokban az országokban, ahol az egészségügyi kiadások növekedésében jelentős visszaesés következett be. Ugyanakkor az eredményeket számos egyéb tényező is indokolhatja (pl. a szülési ellátás módja, az anyasági ellátáshoz való hozzáférés, a válság idején gyermeket vállaló nők kockázatprofiljában történő változások).

A munkanélküliség és a kórházi felvételek közötti összefüggések ugyancsak szignifikánsan különbözőnek bizonyultak a vizsgált két országcsoport esetében. A mérsékelt megszorításokat végrehajtó országokban a magas munkanélküliség és kórházi felvételek növekedése között szoros összefüggés volt megfigyelhető, miközben a kiadásokat erőteljesen csökkentő országokban a magasabb munkanélküliség kevesebb kórházi felvétellel járt együtt.

Ebből azt a következtetést lehetne levonni, hogy az egészségügyi kiadások nagymértékű lefaragása hatással van a szolgáltatások volumenére. Ugyanakkor nem találtak bizonyítékot arra, hogy az erőteljes megszorításokat alkalmazó országokban a gyógyszerkiadások csökkentek volna.

Gyenge bizonyítékot tártak fel arra vonatkozóan, hogy az erőteljes megszorítások kevesebb alkoholfogyasztással kapcsolatos halálozáshoz, kevesebb légzőszervi okok miatti kórházi felvételhez, kevesebb térdműtéthez, valamint az idegrendszer kezelésére szolgáló gyógyszerek nagyobb fogyasztásához vezettek a mérsékelt kiadás-csökkentésekhez képest.