A gyógyító csokoládé a kutatások tükrében

Szívvédő, bőrbarát, hangulatjavító, az agyi véráramlást fokozó és vérnyomáscsökkentő hatású.

A Theobroma cacao, aminek terméséből, a kakaóbabból készül a csokoládé, valószínűleg az Amazonas táján, vagy azon a területen jelent meg először, ami most Mexikó déli része, illetve Guatemala. Ez úgy 4000 esztendeje történt, és azóta a kakaó diadalútja világszerte töretlen. A „kakaó" az azték nyelvből ered. Az eredeti szó a nyelvészek szerint a „cacahatl", illetve a „xoxocatl", ami valami olyat jelent, hogy „az ital, ami kakaóból és vízből készül".

Montezuma azték uralkodó a csokoládéról azt mondta, hogy „Isteni ital, ami ellenállóvá tesz és legyőzi a fáradtságot. Egy csésze ebből a becses folyadékból lehetővé teszi, hogy az ember egész nap gyalogoljon, anélkül, hogy ételre szorulna".

A spanyol hódítók, akik a kakaóbabot, a csokoládét áthozták Európába, gyógyszerként itták. A spanyol királyi udvarban borssal, vaníliával, fahéjjal ízesítették, sörrel és borral hígították. Az előkelő spanyol hölgyeknek a nemes italt a szolgálók mise közben is bevitték, hogy úrnőjük az áhítat közben kortyolhasson belőle.

A 16. századtól úti beszámolókban és orvosi írásokban részletes leírások olvashatók a kakaó és a csokoládé gyógyhatásáról és alkalmazásáról sokféle betegségben. Közölték, hogy megszünteti a lázat és májbetegségben igen hasznos. Már 1672-ben írtak arról, hogy a fahéjjal és szerecsendióval fűszerezett csokoládé megállítja a köhögést, amit néhány éve a legkorszerűbb módszerekkel végzett orvosi tanulmány is megerősített. Brillat-Savarin, a gasztronómia meghatározó egyénisége 1825-ben úgy vélekedett, hogy a csokoládé különösen azoknak ajánlott, akik az agyukkal dolgoznak: a lelkészeknek, ügyvédeknek, utazóknak. Orvosról, újságírókról nem esett szó.

A titok nyitja
A csokoládéban mindenféle, fontos anyag megtalálható, ami egészségünkhöz szükséges. Van benne vas, kalcium és kálium, sokféle vitamin és a manapság sokak szerint alapvetően szükségesnek vélt, mindenféle nyomelem. A csoki bűvös hatásának a lényege azonban az, hogy igen gazdag flavonoidokban.
A növényekből kimutatott, mintegy 5000 flavonoidnak alapvetően fontos gyógyhatása van. Ezek az anyagok kifejezetten értágítóak, ezáltal fokozzák a véráramlást, csökkentik a vérnyomást. Az erek védelme, amit számos, jól ellenőrzött orvosi vizsgálat bizonyított, részben az antioxidáns hatásnak, de elsősorban a flavonoidok áldásos tulajdonságainak köszönhető.

A Panama partjainál fekvő San Blas szigetlánc területén él a Kuna indiántörzs. Amikor egy amerikai kutatócsoport ezeket az indiánokat vizsgálta, meglepetéssel vette tudomásul, hogy közöttük a magas vérnyomás szinte nem fordul elő és a felnőttek vérnyomása a kor előrehaladtával sem emelkedik. Az örökléskutatók azonnal izgatottak lettek, hogy megtalálták azt a gént, aminek birtokosai védettek a hipertónia betegség ellen. A genetikusok csalódtak amikor kiderült, hogy ez a jelenség a kedvező étrendi szokásnak köszönhető. A kuna indiánok hagyományosan sokat isznak az általuk főzött, flavonoidokban gazdag kakaóitalból. A genetikailag azonos, de Panama Citybe bevándorolt, megváltozott életmódú kuna indiánok elvesztik védettségüket a magas vérnyomás megjelenése ellen, mert föladták a hagyományos csokoládéital fogyasztást. A városban élő indiánok között a magas vérnyomás betegség ugyanolyan gyakori, mint a többi városlakó körében.

A szív védelmében
A fekete, ezért sok flavonoidot tartalmazó csokoládé vérnyomáscsökkentő hatását az utóbbi években igen jól ellenőrzött vizsgálatok igazolták. Egy olasz munkacsoport egészséges önkénteseket kért arra, hogy két héten keresztül naponta megegyenek egy tábla csokoládét. Véletlenszerű kiválasztás szerint a csoport egyik fele először napi tíz deka fehér csokoládét, a csoport többi tagja pedig tíz deka sötét étcsokoládét kapott, majd kétheti kezelés után ugyanolyan hosszú csokimentes időszak következett és cseréltek: aki fehér csokival kezdte a tanulmányt, az fekete csokival folytatta, a fekete csokival indulók pedig fehér csokoládét majszoltak két héten át.

Az étcsokoládés gyógykezelés időszakában az egészséges önkéntesek vérnyomása mérhetően csökkent, viszont ez a kedvező hatás a fehér csokoládé evésének két hetében elmaradt. A magyarázat, hogy a fehér csokoládé valójában nem is csoki és benne flavonoidok szinte nincsenek. Az étcsokoládé flavonoidjainak hatására viszont az erek belső felszínének sejtjei több értágító anyagot, nitrogén monoxidot termelnek és így a vérnyomás alacsonyabbá válik.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a csokoládé kedvező befolyását nem egyszerűen a vérnyomáscsökkentő hatásnak tulajdoníthatjuk, hanem az összetett, ereket védő-tágító hatásnak. Egy nagy olasz tanulmányban csaknem ötezer egészséges felnőttet vizsgáltak. A fekete csokoládét kedvelők között a szív- és érbetegségek kockázata a hölgyek esetén egyharmadával, az uraknál egynegyedével javult. Ez a kedvező hatás a tejcsokit majszolóknál nem érvényesült, és nem csak azért, mert abban kevesebb a polifenol, hanem mert a tej rontja az értágító anyag fölszívódását.

Híres vizsgálat a holland Zutphen tanulmány. Csaknem félezer idős holland úr egészségét másfél évtizeden át rendszeresen ellenőrizték. A vizsgálat kezdetén az önként jelentkező urak kora 65-85 év között volt és valamennyien egészségesnek bizonyultak. Figyelték, hogy 15 év alatt ezeknek a vérnyomása hogyan alakult, és ha valaki beteg lett vagy meghalt, mi volt a betegség vagy a halál oka. Kiderült, hogy azoknak volt a legalacsonyabb a vérnyomása, akik a legtöbb fekete csokit fogyasztották rendszeresen és a csokikedvelők halálozása fele volt annak, amit a csokit nem evők csoportjában észleltek.

Agyvédő, bőrbarát és lélekmelegítő
Tavaly ultrahangos módszerrel mérték egészséges, idős emberekben a flavonoidokban gazdag csokoládé fogyasztása után az agyi véráramlást. A csokoládé az agyi vérellátást kifejezetten javította, ezért a kutatók javasolták ezt a kezelést különböző agyi vérkeringési zavarok esetén. Azt is kimutatták, hogy a csokoládéban lévő teobrominnak köszönhetően, ezzel az édes gyógyszerrel a köhögés kiválóan csillapítható. Felnőttnek 5-6 deka, gyereknek 2-3 deka fekete csokoládé megszünteti a megfázás okozta köhögési rohamokat.

A csokoládé nem csak szívvédő, hanem bőrbarát is: német bőrgyógyászok önként jelentkező hölgyeknek adtak flavonoidokban gazdag-, illetve azt alig tartalmazó csokoládé italt. A vizsgálati alanyok kijelölt bőrterületét egységes sugáradaggal rendszeresen „napoztatták". Az ultraibolya fény okozta bőrpír a sok flavonoidot tartalmazó csoki italt fogyasztó hölgyek körében 15-25 %-kal csökkent a másik csoporthoz képest, akiknek a bőre kellemetlenül megpirult. A mérések még azt is bizonyították, hogy a csokoládé kezelés végére a bőr finomabbá és rugalmasabbá vált, mert mind a bőrfelszín víztartalma, mind a véráramlása növekedett. Nem véletlen, hogy manapság a kozmetikai készítményekben mind gyakoribb összetevő a csokoládé.

A fekete csokoládéban olyan anyagok is vannak, melyek az idegeinket, a lelkünket ápolják. Ott található a PEA rövidítésre hallgató vegyület, amit szerelem hormonnak is becéznek, mert azzal a boldog lelkiállapottal függ össze, amit szerelmi bódulatban érzünk. Kimutattak a csokoládéból olyan alkaloidákat is, melyek az alkoholos italokban találhatók. Az alkoholizmus és a „csokoholizmus" között sok a hasonlóság – mindkettő valóságos addikcióvá válhat.

Étvágycsökkentő nassolás
A csokoládétól sokan azért tartanak, mert félnek az elhízástól. A csokoládé kétségtelenül kalóriadús csemege: egy tízdekás tábla csoki 550 kilokalóriának felel meg, amiben a cukortartalomnak van nagy szerepe. Ha viszont a napi kalóriabevitel egyéb összetevőire figyelünk, a csokoládé egészséges hatásait és élvezeti értékét nem kell nélkülöznünk. Sőt…

Dán kutatók a nemzetközi Elhízás-tudományi Kongresszuson tartott előadásukban ismertették a fekete csokoládéval végzett fogyókúra lehetőségét. Önként jelentkező, fiatal férfiak kaptak véletlenszerű kiválasztás szerint vagy tíz deka fekete csokoládét, vagy tejcsokit tizenkét órai koplalás után. Ezt követően öt órán keresztül félóránként kitöltöttek egy kérdőívet, ami arra vonatkozott, hogyan érzik magukat, ennének-e valamit, és ha igen, mit szeretnének folytatásként elfogyasztani. Ráadásul két órával a csokievést követően különböző pizzákat tettek az asztalra, amiből a résztevők annyit ehettek, amennyit csak tudtak és akartak.

A vizsgálatot fordítva is megismételték: ugyanazok a vizsgálati alanyok, akik fekete csokit ettek, most tejcsokit majszoltak, aztán öt órán keresztül vallottak éhségérzetükről, ahogyan az idővel visszatért. A vizsgálati alanyokat sokkal kifejezettebben telítette a fekete csokoládé, és tovább bírták evés nélkül, mint tejcsoki után. Mikor csokoládézás után megjelentek az asztalon a pizzák, ugyanazok a személyek 15 %-kal kevesebbet fogyasztottak a szabadon ehető ételből, ha előzőleg étcsokival kezdték a menüt, mint akkor, ha az ebéd tejcsokival indult.

A nagyipari csokoládégyártás során a flavonoidok mennyisége sokszor jelentősen csökken. Ez azért hátrányos, mert csak a flavonoidokban dús, fekete csokoládé védi az ereket és a szívet, jó az anyagcserének, bőrvédő és jót tesz a hangulatunknak is.

Szerzők: Dr. Lengyel Margit orvos, klinikai-farmakológus szakorvos és Dr. Matos Lajos főorvos, szívgyógyász, klinikai-farmakológus