• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Változás

Címoldal

Tisztelt Doktornő / Doktor Úr!
Bizonyára nem egyedi a problémám, nekem mégis eléggé megnehezíti az életemet. Harmincas, rendezett háttérrel rendelkező anya vagyok két gyerekkel. A Nagy 7 éves, a Kicsi másfél. Az a gondom, hogy egy ideje megromlott a kapcsolatom a Naggyal és egyre inkább ezirányba tart a dolog ...

... Okos, kreatív Nagyfiam van, de a viselkedését nem tudom kezelni. Eddig is jellemző volt rá az ellenkezés, ami mára csökkent ugyan, de elkezdett feleselni , visszamondogatni ami miatt sokszor kínos helyzetbe kerülök. Otthon még elhallgatnám, de amikor mások előtt teszi, azt érzem, hogy szégyenlem, hogy ilyen gyerekem van. Azt nem fogom fel tragikusan, hogy néha nem köszön ismerősöknek, de amikor játék közben véletlenül valakit jól fejen talál a kemény focilabdával és még bocsánatot sem kér, ismét a fent emlitett szégyenérzés lesz úrrá rajtam és szeretném, ha nem tudnák mások, hogy hozzám tartozik. Mi, az apjával nem erre tanitjuk, nem is ezt látja otthon, mégis.
A Kicsi nagyon "könnyű" hozzá képest és talán ezért is egyre nehezebb elviselnem a Nagyot mert látom mennyire különböznek egymástól. Tény, hogy hamar felcsattanok, ha két-három kérésre nem teszi meg amit mondok (pl. öltözz fel)és akkor már kiabálok vele. Évközben alig vártam, hogy reggel beadjam az óvódába és délutánig nyugi volt amig hazajött. Az utóbbi hetekben sokszor tudatosan kerülöm, hogy ne kerekedjen veszekedés közöttünk mert az kimerít és utána szinte menekülök a Kicsihez, hogy megnyugodjak. Ha esténként azt kéri, hogy olvassak mesét neki, vagy bújjak hozzá az ágyba, többnyire megteszem, de nem azért mert jólesik(mint korábban), hanem kötelességből, mert az anyja vagyok.
Tudom, hogy a Kicsi születése óta kevesebb időt töltök vele és ez igy is lesz még egy darabig, hiszen ha lemegyünk hármasban a játszótérre, nem játszhatok vele mert a Kicsit tartom szemmel. Otthon a korkülönbségből adódóan más-más köti le őket és ott sem hagyhatok magára egy örökmozgó tipegőt, hogy a Naggyal társasozzak. Ha a Kicsi alszik, akkor jöhet a társas. A párom szerint túllihegem a dolgot, türelmesebbnek kéne lennem a Naggyal, de nem érti meg, hogy más egész nap vagy csak 2-3 órát vele lenni. Sokszor már a jelenléte is frusztál. Tudom, hogy nem ilyennek kellene lennie egy anya-gyermek kapcsolatnak és aggódom, hogy mi lesz később, ill. szeretnék a Kicsinek (is) teljes értékű anyja lenni, nem egy energiavesztett anya-utánzat.
Szerintem egy 7 évestől elvárható, hogy önállóan felöltözzön, rendet rakjon a szobájában esténként és együttműködő legyen ha tudja, látja, hogy egy betegség miatt nehezebben látom el a mindennapi rutin feladataimat. Lehet, hogy tévedek ?
Úgy gondolom, hogy nekem kell változtatni , csak nem tudom mit és főleg hogyan, hogy rendeződjön a kapcsolatunk.
VÁLASZ
Tisztelt Asszonyom!
A gyerekkori pszichés zavarok – mint például a szorongás, a hangulatzavarok, a különböző viselkedészavarok, evés és alvászavarok, stb. – mind-mind tünetek, a családban fennálló viszonyokra adott válaszok, melyek azért fontosak, mert visszahatnak arra, hogy milyen szülők lesznek ezek a gyerekek, és ők milyen gyerekeket fognak majd nevelni.
A gyerek csak tünethordozó, tünetei a szülőből fakadnak, ő hozza létre, ő okozza azokat a problémákat, melyek tünetként jelentkeznek a gyereknél.
Hogy egy gyermek hogyan viselkedik, és hogyan illeszkedik a társadalomba, azt elsősorban a szülői nevelés határozza meg.
Ez az elméleti leírás azt jelzi, hogy ha gyermekénél a levelében említett gondok vannak, érdemes lenne először a szülővel találkozni, és vele elkezdeni terápiát. Ebben a terápiás folyamatban az esetek túlnyomó többségében sikerül feldolgozni azokat a problémákat, ami miatt a szülő nem úgy képes ellátni szülői feladatait, ahogy szeretné.
Ha ez nem jár sikerrel, akkor – és csak akkor – érdemes gyerekpszichológushoz fordulni.
Ha segítségére lehetek, keressen meg az alábbi elérhetőségeimen.

Üdvözlettel: Spielbergerné Natonek Gabriella
+36 309 199 524
natonek.gabriella@upcmail.hu
www.kibekitem.hu