Az uniós irányelv hatályba lépésével sem növekedett érdemben a tervezett külföldi gyógykezelések száma.
Bár 2013. október 25-étől a határon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételének szabadsága jegyében az EU tagállamaiba is elutazhatunk gyógyíttatni magunkat – ha az uniós irányelveknek és a hazai kormányrendeletnek megfelelünk –, ezzel a lehetőséggel alig élünk. Így szertefoszlottak azok a korábbi aggodalmak, miszerint a lehetőség tömeges külföldi gyógykezelés igénybevételét indukálhatja többek között az itthoni várólisták miatt.
A külföldi tervezett ellátások számában tehát ez a jogi implementáció nem hozott igazán változást, de nyilván továbbra is lehetőségük van a betegeknek nem irányelvi alapon tervezett ellátást igénybe venniük külföldön, olyanokat, amelyek hazánkban még nem érhetőek el. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 2013 óta összesen 3136 engedélyezett tervezett külföldi gyógykezelés történt (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátásokat is. 2013-ban 646 beteg, 2014-ben 596, 2015-ben 635, 2016-ban 558 és 2017-ben 701 engedélyezett tervezett külföldi gyógykezelést támogatott az egészségbiztosító.
Az engedélyezett ellátások 99 százalékban az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaira, illetve Svájcra vonatkoznak – főként Németország, Ausztria, Hollandia, Svájc, Belgium, és Spanyolország érintett.
Az engedélyezett ellátások olyan, Magyarországon nem végzett ellátások, amelyek orvos-szakmailag elfogadottak és a beteg szempontjából reális egészségnyereséggel járnak. A leggyakoribb betegségek, amelyek esetében kérelem érkezik a NEAK-hoz: genetikai rendellenességek, vérképző szervi rákos betegségek, idegen csontvelő-donor keresés, daganatos rákos betegségek, tüdőbetegségek, sugár (proton, hadron)- és izotópterápiás onkológiai ellátások, mellkassebészeti ellátások
A külföldi gyógykezelésekre külön költségvetési soron előirányzott keret áll rendelkezésre, amely teljes mértékben biztosítja a magyar betegek külföldön történő egészségügyi ellátásával kapcsolatos költségek fedezetét. A NEAK 2013-ben 1,6 milliárd, 2014-ben 1,9, 2015-ben 2,1 milliárdot, 2016-ban 2 és 2017-ben 2,6 milliárd forint támogatást nyújtott erre a célra.
Az elutasításokkal kapcsolatban az alábbiakról kaptunk tájékoztatást: 2015-ben a beérkezett 725 kérelemből 635 kapott pozitív elbírálást, 2016-ban 658 kérelemből 558, 2017-ben pedig 802 kérelemből 701. Mint megtudtuk, a kérelmeket ugyan a NEAK bírálja el, ám az elbírálásánál 99 százalékban az illetékes szakmai kollégium három orvos tagja a bíráló, a tagozati döntés pedig kötelező érvényű a külföldi gyógykezeléshez szükséges méltányossági igényeknél. Az is kiderült, hogy a kérelmet benyújtó betegek hazai szolgáltatóhoz történő irányítása nem jellemző, 2013 óta mindösszesen két esetben fordult elő. Visszalépés a betegek részéről a hatósági eljárás során nagyon ritkán fordul elő, leginkább a jelentős állapotrosszabbodás miatt történik.
A tervezett külföldi gyógykezelés hatósági eljárás, a határidőt jogszabály határozza meg. A legrövidebb, még aznap elbírált kérelem például tüdőtranszplantáció esetén történt, míg a leghosszabb az orvos-szakértői vélemény elhúzódása miatt hatvan nap volt.
Valamennyi engedélyezett ellátás igénybevételi alapja a méltányossági eljárás volt, azok költségét az Egészségbiztosítási Alap térítette, s azt a betegnek nem kellett megelőlegeznie. Engedélyezés esetén az egészségügyi ellátás teljes költségét a NEAK – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – térítette. A járulékos költségek vonatkozásában a jogszabály biztosítja a lehetőséget az utazási költségek térítésére, illetve orvos-szakmai indok alapján ehhez társulhat a kísérő utazási költsége is. Ezen túlmenően egyéb kiadások térítésére – jogalap hiányában – nincs lehetőség.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!