Nem titkokat kell feltárni, hanem jó minőségben szolgáltatni

Ideiglenes üzemeltetés után tízéves feladatellátási szerződést kötött a Budaörsi Egészségügyi Központ működtetésére a budaörsi önkormányzat a Jump Consulting Kft.-vel ez év január elsejétől közbeszerzéssel. A feladatátadás egyáltalán nem ritka a járóbeteg-szakellátásban, ám kevésbé jellemző, hogy profitorientált céggel köt szerződést egy helyhatóság. Vajon miként működik ez a mindennapokban, hogyan lehet sikeres és eredményes a vállalkozás, jól járhatnak-e egy ilyen döntéssel a betegek, gyógyítók? – erről beszélgettünk Zsákai Zoltánnal, a cég ügyvezető igazgatójával. 

– Még mindig nincs ajtó az irodáján?

– Nincs ajtó immár két éve, az első lépésem ugyanis az volt, hogy levetettem. Ezzel is jelzem a nyitottságot, ugyanis megpróbálok olyan közeget kialakítani, ami az egészségügyben kevésbé megszokott. Talán azért, mert kívülről jöttem, és egyáltalán nem vagyok híve a poroszos, feudális vezetésnek. A rendelőintézetben nemcsak munkaviszonyról van szó, hanem közös munkáról. Nálunk mindennaposak a közös reggelik, rendszeresek a találkozók az orvosokkal, szakdolgozókkal. Úgy érzem, két év alatt sikerült kialakítani a jó belső kommunikációt.

– Tud így dolgozni?

– Igen, mert szeretem, ha nyüzsgés van körülöttem, nem vagyok elvonulós, bezárkózó vezető.

– Miért éppen az egészségügyre esett a választása?

– Az élet sok lehetőséget dob az embernek, van miből választania. Ingatlanüzemeltetéssel foglalkoztam, s ha nem veszem figyelembe a számtalan egyeztetést, ami a mostani feladatommal jár, akkor ez is egy üzemeltetési feladat, hiszen a kereteket, peremfeltételeket én adom, az orvosszakmai rész pedig az orvos-igazgatóra és az orvosokra tartozik. Régi budaörsi vagyok sok ismerőssel, baráttal. Három éve megkerestek, hogy az orvosi ügyeletet szeretnék kiszervezni, vállalom-e a gazdasági üzemeltetését. Így kapcsolódtam be az egészségügybe. Egy másik vonalon pedig magánklinikát hoztunk létre, aminek az ötlete a teniszpályán vetődött fel. Aztán a budaörsi rendelőintézet korábbi üzemeltetőjének szerződését felmondta az önkormányzat, s mivel akkor már házon belül voltunk az ügyelettel, vállaltuk az ideiglenes üzemeltetést, majd elindultunk a közbeszerzési pályázaton, amit megnyertünk.

– Lehet-e jó vezető ebben az ágazatban az is, aki nem egészségügyi szakember?

– Szerintem igen, mi ezt a modellt követjük: mindenki azt csinálja, amihez ért.

– Egy for profit cégnek miért éri meg az alulfinanszírozott egészségügybe, a járóbeteg-ellátásba beszállnia?

– Lehetne azért cizellálni ezt az alulfinanszírozottságot. Ha ugyanis prudens gazdálkodással működik egy cég, akkor lehet normális keretek között üzemeltetni. Persze tény, hogy az egészségügy nem olyan üzletág, ahol busás a haszon, de arra mindenképpen elég, hogy tisztességesen megélhessenek belőle a szereplők, s nekünk ez a célunk.

– A magánellátás területén fúziók, felvásárlások tapasztalhatóak. Egy kisebb cég miként tud ebben a környezetben boldogulni?

– Látszik a piacon, hogy bizonyos szintű koncentráció zajlik, ami szerintem egészséges, ez minden iparág sajátossága. Mi nem vagyunk annyira kicsik sem árbevétel, sem létszám szempontjából, hiszen közel kétszáz orvos dolgozik nekünk, nyolcvan saját szakdolgozónk van. Minőségi szolgáltatást kell nyújtani, mert a páciens abba az irányba megy, ahol a jobbat kapja.

– A minőségi ellátáshoz kiváló „védjegyük” van, hiszen az orvos-igazgatójuk az egynapos sebészeti ellátás elismert szaktekintélye. Csak azok kedvéért, akiknek nem ugrana be: dr. Gamal Eldin Mohamedről van szó.

– Valóban így van, s hozzáteszem, mi az egynapos sebészetet külön üzletágként kezeljük. Rengeteget fejlődött, Gamal főorvos úr vezetésével egyedülálló csapat alakult ki Budaörsön, s egyre több orvos jelentkezik, hogy itt szeretne dolgozni. Persze mi is küzdünk szakemberhiánnyal, de nálunk a járóbeteg-ellátásban sem annyira égető, mint országos szinten. Van előjegyzési lista itt is, s ennek oka nemcsak az, hogy kevés az orvos, a kapacitás, hanem az is, hogy sokan akarnak a legjobb szakemberhez menni, gondolok az egyik szemész szakorvosunkra, akihez több hónapot is kell várni, annyira ragaszkodnak hozzá a páciensek.

– A betegek szemszögéből: mitől jó a budaörsieknek, hogy önök üzemeltetik a rendelőintézetet? Vagy teljesen mindegy, ki a működtető?

– A betegnek semmi sem mindegy. Már attól kezdve sem, hogy ha betelefonálnak, felvesszük-e a telefont, vagy órákon át kell próbálkoznia a hívással, ami nyilván elégedetlenséget vált ki, pedig még be sem lépett a rendelőintézetbe. Budaörsön ezért bevezettük a call centert, így nem fordulhat elő, hogy nem vesszük fel a telefont. Persze a mi kollégáink is kerülnek nehéz helyzetbe a páciensekkel történő kommunikáció során, de ezen is igyekszünk segíteni például kommunikációs tréningekkel, hogy a napi problémákat, konfliktusokat minél rugalmasabban, minél együttműködőbben legyenek képesek kezelni. Úgy tapasztalom, ezekből a konfliktusokból egyre kevesebb van. Máshol nem jellemző, de a budaörsi rendelőintézetben mi lejárunk a betegek közé beszélgetni, és külön kommunikációs csatornát működtetünk arra, hogy elmondhassák panaszukat.

 

– És a beteg már attól jobban érzi magát, hogy foglalkoznak vele… Mi szolgálja még a betegellátást, milyen fejlesztéseket végeztek, terveznek?

– Amikor átvettük a budaörsi ellátást, fejlesztenünk kellett az eszközparkot, mert nagyon rossz állapotban volt. Eddig 250 millió forintot fordítottunk arra, hogy az összes szakrendelésen új alapeszközök legyenek. Mivel a gasztroenterológia kiemelkedően fontos terület a lakosság egészségügyi állapota szempontjából, a térség egyik legmodernebb endoszkópos tornyát vásároltuk meg.

– Tárgyaltak önökkel az ígéretek szerint hamarosan induló vastagbélszűrési programban való részvételről?

– Igen, folynak egyeztetések erről, szívesen részt veszünk a programban.

– Egyéb fejlesztések?

– Számunkra ugyanígy fontos a szemészet: ötvenmilliós klinikai szintű gépet hoztunk be a szakrendelésre; közel 1200 szürkehályog-műtétet végzünk egy évben, egynapos sebészetünknek ez hangsúlyos ága. Ide sorolom a sebészetet, bőrgyógyászatot, kardiológiát is. Az eszközök beszerzése mellett felújítjuk az épületet, hogy aki bejön hozzánk, egy modern klinikán érezze magát. Az átalakítások jövő tavasszal fejeződnek be. Teljes informatikai nyilvántartásunk lesz, nemcsak a betegnyilvántartó szoftver újul meg, hanem a honlapunk is, amelyen online lehet majd időpontot foglalni. Találkozósorozatot szerveztünk a háziorvosokkal, javítani szeretnénk velük a kapcsolatot, és hamarosan lehetővé tesszük, hogy számítógépes nyilvántartásukkal hozzákapcsolódjanak a mi informatikai rendszerünkhöz.

– Egy kis helyi EESZT?

– Igen, így is hívhatjuk. Minden itt keletkező leletet meg tudnak majd nézni az alapellátók a saját gépükön. Az új informatikai rendszernek számos olyan eleme lesz, ami egyszerűsíti az adminisztrációt. A fejlesztést szeretnénk idén befejezni.

– Mennyire engednek teret a magánellátásnak? Az állami bevételek mellett nyilván szükség van erre a forrásra is.

– Hangsúlyos szándékunk a magántevékenység erősítése, van rá igény mind az orvosok, mind a betegek részéről, így tudunk a mostani trendekhez igazodni. Középtávon szeretnénk elérni, hogy több szakterületen legyen magánrendelés, például a gasztroenterológián, ahol most egy nap a magánellátásé. A következő szerintem a nőgyógyászat lesz, illetve az egynapos sebészeten végzett magánfinanszírozású műtétek körét is bővítjük.

– Miként tudnak egyensúlyt megteremteni, hiszen nincs erre vonatkozóan semmiféle szabályozás, s jellemzően pénzügyi szempontok mozgatják a betegeket a két rendszer között.

– Ebben sincs titok: szabályozott kereteket kell kialakítani, meg kell és meg is lehet teremteni az érdekeltséget az állami ellátásban is. A betegeknek pedig megfelelő információval kell rendelkezniük a döntéshez.

– Mikorra válik elképzelései szerint ideálissá a helyzet?

– A kezdet kezdetén három-öt évre tettem azt az időt, amikorra el tudjuk érni a célul kitűzött üzemi hőmérsékletet. Az orvostechnika rendkívül gyorsan fejlődik, nagyon nehéz vele lépést tartani, s a magánbefektetői oldaltól rugalmasságot igényel. Munkatársaink bérét rendeztük, mindenki piaci alapon kapja a fizetését. Lehetőségeink szerint igyekszünk segíteni a kollégákat, gondolok például a munkáltatói kölcsönre. Stabil a csapat, támogató a közösség, a munkahelyi hangulat nagyon pozitív, amire büszke vagyok. Nem titkot kell feltárnunk, hanem jó minőségben szolgáltatnunk, és akkor a páciensek elégedettek lesznek velünk.