• Pollen
    • Aki érzékeny a csalánfélék virágporára

      Aki érzékeny a csalánfélék virágporára

    • Magas a csalánfélék pollenkoncentrációja

      Magas a csalánfélék pollenkoncentrációja

    • Allergiás a poratkára? Ne válasszon rákféléket az étlapról!

      Allergiás a poratkára? Ne válasszon rákféléket az étlapról!

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • Erre figyeljen, ha nyáron antibiotikumot szed

      Erre figyeljen, ha nyáron antibiotikumot szed

    • Nyári bőrvédő anyagok a konyhából

      Nyári bőrvédő anyagok a konyhából

    • Öt makacs és veszélyes tévhit a napozásról

      Öt makacs és veszélyes tévhit a napozásról

Ónodi-Szűcs reagált a The Lancet cikkére

Egészségpolitika 2018.05.03 Forrás: Weborvos Szerző:
Ónodi-Szűcs reagált a The Lancet cikkére

A leköszönő államtitkár szerint a cikkben felhozott megállapítások közül sok a rosszul tájékozottságból ered.

The Lancet nemrégiben megjelent cikkére (Orban not delivering health for Hungary) "Orbán nem nyújt egészségügyi ellátást Magyarország számára" (április 21.) reagált Ónodi-Szűcs Zoltán, leköszönő egészségügyért felelős államtitkár, aki már a Magyar Kórházszövetség múlt heti kongresszusán jelezte, hogy reagálni fognak a lap cikkére. 

lapban megjelent válaszlevél (The Hungarian government has made national health a priority: a reply)  felidézi röviden a cikk tartalmát, miszerint azt állítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és pártjának harmadszori újraválasztása előzetes jelzés lehet a nyugati országok számára a közelgő negatív egészségügyi következményekről. A szerkesztő azt állítja, hogy ezek akkor következnek be, amikor a kormányok többre értékelik a populizmust és a gazdasági erőt az emberek egészségénél. 

Ónodi-Szűcs leszögezi: vitatkozik ezzel a kijelentéssel. A cikkben felhozott megállapítások közül sok a rosszul tájékozottságból ered. 

Az Orbán-kormány 2010-től intézkedést vezetett be a közegészségügyet hátrányosan érintő termékek fogyasztásának megfékezésére. Adót vetett ki az egészségtelen cukor- és sótartalmú termékekre, ami jelentősen csökkentette az általános fogyasztását. A miniszterelnök 2013-ban WHO-díjat kapott a dohányzásellenes szabályozásért.  Többek között dohányzási tilalmat vezetett be nem lakossági beltéri helyiségekben, valamint a dohánytermékekhez való hozzáférést szigorúbbá tette: csak kijelölt dohányüzletekben engedélyezte az értékesítést. A kormány a nemzeti egészségügyben beruházásokat, fejlesztéseket hajtott végre, és a mindennapi testnevelés bekerült a nemzeti oktatási tantervbe, s az ország egész területén nyilvánosan elérhető sportlétesítményeket hoztak létre. 

Bár a 2014-15-ben gyűjtött magyarországi egészségügyi adatok néhány aggasztó számot mutatnak, emlékeznünk kell arra, hogy a közegészségügyi politikában az eredmények öt-tíz évvel később jelentkeznek. A 2015-ös számok nagy részében az előző nyolc év szocialista vezette kormány eredményei láthatóak. 

Az időszak egy részében, 2006-tól 2010-ig, bár a kormány a bruttó hazai termék (GDP) 7,3% -át költette az egészségügyre, ez azonban jóval alacsonyabb finanszírozási szintet jelentett. 2016-ban a GDP több mint 10%-kal volt magasabb, mint 2010-ben, az Orbán-kormány a GDP 7,6%-át fordította az egészségügyre. A kormány jelenleg 546 milliárd forintot költ, így a GDP százalékos aránya várhatóan 2018-ban elérheti a 7,8-8,0% -ot. 

Másik példaként a The Lancet a HIV-fertőzöttek számát hozta fel Magyarországon: 2015-ben, vagyis az év során 271 új esetet 2,7-edként említi 100 000 emberre vetítve. A szerkesztőség azonban nem hasonlítja össze ezeket a számokat más nyugati országok adataival. Az USA-ban – ami a leginkább az egészségügyi ellátásban részesül – 100 ezer főre számítva 12,5 új eset fordul elő, az Egyesült Királyságban 9 új eset van 100 000 emberre nézve. 

Ezek a mulasztások azt sugallják, hogy nem tényeken alapul az elemzésük. A The Lancet szerkesztői nem említették ezeket a részleteket az idézett megállapítások mellett. Ha a The Lancet azzal érvel, hogy a magyar kormány állítólag "populista" programját népének egészségénél fontosabb helyre állítja, akkor figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy az Orbán-kormány 32% -kal többet fordít az egészségügyre ma, mint az előző kormány - zárja válaszlevelét Ónodi-Szűcs Zoltán.

Legolvasottabb cikkeink