• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Rezidensképzés: változások kezdődnek

Egészségpolitika 2018.07.14 Forrás: Orvosok Lapja Szerző:
Rezidensképzés: változások kezdődnek

A tutor leginkább időhiány miatt nem számoltatja be a fiatal orvosokat az elvégzett munkájukról, s nem kapnak semmilyen visszajelzést.

Kétezer rezidensnek az ÁEEK a munkáltatója egy 2015. júliusi jogszabályváltozás óta, s a foglalkoztatásukra vonatkozó jogszabályba 2018 januárjában nevesítve bekerült a minőségbiztosítás is szempontként. Ezért felmérést végzett körükben a kórházfenntartó, hogy lássák, mi a helyzet a szakorvosjelöltek képzésével. Áprilisban ezért online kérdőívet küldtek ki 2000 rezidensnek, akiktől 10-15 percnyi időt igénylő, anonim módon kitöltendő kérdőívet vártak vissza. 366-an küldték vissza a kérdőíveket, így tehát a felmérés mindenképpen reprezentatívnak tekinthető - olvasható az Orvosok Lapja legfrissebb számában, amely dr. Páva Hannát, az ÁEEK Emberi Erőforrás-fejlesztési Főigazgatósága főigazgató-helyettest kérdezte a vizsgálatról. A felmérésben arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy szakképzésükkel mennyire elégedettek a rezidensek, akik a képzőhelyüket és tutorukat is értékelhették.

Általában nem okozott számukra nehézséget a képzőhelyek megtalálása, legalábbis 85 százalékuk így nyilatkozott, leginkább a keretszámok kimerülése okozott gondot a többieknek.  A szakot váltók összességében nem voltak sokan, 6-7 százalékra tehető arányuk, nagy többségük (76 százalék) a megváltozott érdeklődési körével indokolta döntését, de figyelemre méltóan magas arányban (60 százalék) voltak azok, akik a képzőhelyük légköre miatt váltottak. 

A rezidensek nagyon bonyolultnak tartják a rendszert, hiszen a munkahelyük a kórház, a fizetésüket a kórházfenntartótól kapják, képzőhelyük az egyetem és tutoruk is van. Gondot jelent, hogy nincs olyan személy a munkavégzésük helyén, aki elmagyarázza nekik a folyamatot. Ezen a területen változást szeretne elérni a rezidenseket felkaroló főigazgatóság. Először is tájékoztató anyagot küldenek a kórházakba, s a menedzsmentnek javasolják, hogy legyen olyan dedikált szakember, aki foglalkozik a szakorvosjelöltekkel. Tapasztalataik szerint van olyan intézmény, ahol ezt már megoldották, de általában nincs „gazdájuk”, hol ide, hol oda tartoznak, ami tájékozódásukat nehezíti. Az ÁEEK ezen túl tájékoztatósorozatot indít a nyár folyamán regionális szinten: minden olyan intézményt, ahol rezidensképzés folyik, megkeresnek, meghívnak a fórumokra azzal a céllal, hogy mire az őszi dömping megérkezik, már képzett, tájékozott kórháziak fogadják a szakorvos-jelölteket. 

A felmérésből az is kiderült, hogy szakképzésükkel általában elégedettek a rezidensek, de hiányzik számukra a visszajelzés munkájukról: csupán 45 százalékuk válaszolta, hogy kap visszajelzést tutorától, 30 százalék viszont azt állította, hogy semmiféle visszacsatolás nincs, így nem tudja, hogy jól oldotta-e meg a feladatot vagy sem. Volt, aki arra panaszkodott, hogy egyedül végzett olyan ellátást, amire nem volt kompetenciája. Az is döbbenetes adat, hogy a rezidensek 52 százalékát a tutora – leginkább időhiány miatt – nem számoltatja be az elvégzett munkájáról, csupán 38 százaléka válaszolta azt a kérdőívben, hogy rendszeresen vagy időnként referál szakmai oktatójának. 

Többségük szerint a szakképzési program alkalmas a szükséges ismeretek elsajátítására, arra, hogy önállóan is tudjanak majd dolgozni: 40 százalékuk szerint jó, szintén 40 százalékuk szerint közepes. A szakorvosjelöltek kétharmada elégedett a képzés során kapott feladatokkal, azonban az is előfordul, hogy beteghordói vagy adminisztrációs munkákat osztanak rájuk, másoktól pedig sokkal többet vártak, mint amire képesek kompetenciájuk szerint. Többen érezték úgy, hogy a munkahelyen nem veszik őket komolyan. Érdekes módon, csak az ötödik helyen jelölték meg fizetésüket, mint fontos elemet. 

A kórházi vonal mellett hatékonyabbá kell tenni a tutori rendszert, mondta dr. Páva Hanna: a lehetőségeket az egyetemekkel és kórházakkal közösen tekintené át a főigazgatóság, azonban a vezető rezidensi rendszer általános bevezetése ebben is rendet vághatna véleménye szerint. 

Abban is gondolkodnak, hogy kialakítsák a vezető rezidens rendszert egy-egy adott szakmában. Már vannak erre kísérletek, a felsőbbéves rezidensek bizonyos irányítási jogkört kapnak a fiatalabb rezidensek fölött, ezzel enyhíthetnék a szakorvosok, tutorok terhét. Másfajta respektusa lenne a vezető rezidensnek, mint a tutornak, a kísérletekből várják a leszűrhető, megoldható ötleteket és egyeztetni kívánnak a rezidensszövetséggel is dr. Páva Hanna tájékoztatása szerint.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink