2026-ig további 52 milliósra szélesedne az egészségbiztosítással nem rendelkező amerikaiak tábora.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) nevű, pártsemleges amerikai szakértői testület szerint akár 14 milliónyian is elveszíthetik az egészségbiztosításukat az Egyesült Államokban, ha a jelenlegi formájában fogadják el az ágazat reformjára tett republikánus törvényjavaslatot.
A független költségvetési elemzőkből és közgazdászokból álló, egyik párthoz sem kötődő CBO hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint ráadásul 2026-ig további 24 millióan maradnának biztosítás nélkül, s ezzel összességében 52 milliósra szélesedne az egészségbiztosítással nem rendelkező amerikaiak tábora.
A szakemberek elemzése ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a republikánusok javasolta új rendszernek köszönhetően 337 milliárd dollárral lehetne csökkenteni a költségvetési deficitet, s a republikánus politikusok várhatóan ennek hangoztatásával szeretnék megkönnyíteni a törvényjavaslat elfogadását.
Donald Trump elnök támogatja a javaslatot, amelyet az előző elnökről Obamacare néven emlegetett egészségbiztosítási törvény visszavonása után szavaznának meg. A kérdésben egyébként is megosztott republikánusok egy részét viszont - a nagy amerikai televíziók hétfő esti híradóinak tanúsága szerint - a CBO jelentése megdöbbentette, s a televíziókban megszólaltatott elemzők szerint a párt úgynevezett centristái jelentős változtatásokat kezdeményezhetnek a törvényjavaslaton. Annál is inkább, mert 2018-ban félidős választások lesznek, vagyis megújítják a képviselőház felét, és a kidolgozatlan egészségbiztosítási törvény sok republikánus jelölt választási vereségével járhat.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal a jelentés közzétetétele után pár órával jelezte, hogy a törvényjavaslat részletes elemzésének nyilvánosságra hozatalát szerdáról csütörtökre halasztja.
Az egészségbiztosítási törvényjavaslatot két képviselőházi bizottság már megszavazta, kommentátorok szerint a teljes képviselőházban is szinte bizonyosan megkapja a szükséges számú szavazatot, ám a szenátusban már kérdéses a sorsa, mivel az orvosok, a kórházak és általában az egészségügyi szolgáltatók szintén sok kifogást fogalmaztak meg.
A törvényjavaslatban változatlanul sok a homályos, nem elég pontosan kidolgozott részlet. Így például nem világos, hogy az idősek egészségügyi ellátását segítő Medicare programra lesz-e elég pénz, vagy hogy a szerény jövedelműeket segítő Medicaid programra rendelkezésre álló költségvetési összeget mikortól és milyen mértékben csökkentik. Magát a csökkentést már kilátásba helyezték a honatyák.
Az egészségbiztosítás helyzete és a törvény megreformálása a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban mindkét párt jelöltje számára elsődleges fontosságú kérdés volt.
A demokrata Barack Obama volt elnök nevével fémjelzett Obamacare-t 2010-ben fogadták el, s a törvény új jogokat és előnyöket próbált biztosítani a lakosságnak (például a Medicare és a Medicaid programok vagy a munkaadók által fizetett biztosítás kiterjesztésével), ám egyúttal pénzbüntetés terhe mellett kötelezővé is tette az egészségbiztosítás megvásárlását. A szakértők szerint az Obamacare túlságosan is bürokratikus volt, számtalan buktatót rejtett magában, megdrágította a biztosítást. A választási kampányban a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton, a biztosítási törvény javítását ígérte, a republikánus Donald Trump viszont az Obamacare teljes visszavonása mellett érvelt.