Az éghajlatváltozás és az egészség összefüggéseit is vizsgálják

A WHO előrejelzései szerint 2030 és 2050 között az éghajlatváltozással összefüggő egészséghatások a halálesetek éves számát 250 ezer fővel növelhetik. Ennek oka az újonnan kialakuló fertőző és nem fertőző betegségek gyakoriságának növekedése, valamint a szélsőséges időjárási helyzetek okozta többlethalálozás. A pécsi orvoskar Orvosi Népegészségtani Intézete 2022-től azon dolgozott, hogy a CLIMATEMED-projekt keretében, tananyagok fejlesztésével és a klímatudatosság erősítésével járuljon hozzá az orvosi egyetemek oktatási kapacitásainak erősítéséhez, az Európai Unió Erasmus+ programja keretében. Az ez év januárjában zárult kutatásban pécsi, írországi, romániai és szerbiai egyetemek orvosai vettek részt, akik „Klímaváltozás és egészség” címmel hiánypótló tananyagot is megjelentettek. A Tempus Közalapítvány által felkért szakértők szakmai értékelésükben a közelmúltban magas pontszámmal jutalmazták a pécsi szakemberek irányításával zajlott projektet, olvasható a PTE ÁOK honlapján.

A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásai átszövik az egészségügy egészét, ám rendszerszintű kezelésük váratott magára, mivel a témakör nem volt kellő mértékben jelen az orvosképzésben. Ez a hiány hívta életre a pécsi orvoskar szakembereinek koordinálásában létrejött CLIMATEMED- projektet.

Az Európai Unió Erasmus+ programjának keretében megvalósuló tananyagfejlesztés több célt tűzött ki: egy teljes szemesztert lefedő, 14 hetes kurzus részletes kidolgozását a klímaváltozás egészséghatásairól, azok kezeléséről, lehetséges megelőzéséről; az önálló kurzus mellett  „érzékenyítő” tréninget és módszertani útmutatót, melyek révén az oktatók a már meglévő kurzusaikba beilleszthetik a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek átadását; továbbképzési anyagok készítését, hogy a már praktizáló orvosok munkájába is beépüljenek a klímaváltozás egészséghatásaival kapcsolatos ismeretek.

A PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézete által vezetett konzorciumban a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az írországi National University of Ireland, az University College Cork, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az újvidéki Centar za zdravlje, vežbanje i sportske nauke civil szervezet vett részt. Együttműködésükben jelent meg a „Klímaváltozás és egészség” című tananyag, amit az orvostanhallgatók fakultatív tárgyként vehetnek fel a képzést meghirdető magyarországi egyetemeken, és az összes európai orvosképző számára is elérhető.

Az ez év januárjában zárult projektet a TEMPUS Közalapítvány által felkért szakértők magasra értékelték: a lehetséges 100 pontból 86-ot kapott.

„Ez az eredmény azért jelentős, mert a szakértők által elismert projektek általában 75-80 pont közötti értékelést kapnak. Úgy gondolom, hogy mi azért részesülhettünk ennyire magas pontszámban, mert minden célunkat sikerült megvalósítanunk, sőt, néhány területen meg is haladtuk az elvárásokat. Konzorciumi partnereinkkel teljes mértékben elégedettek vagyunk az elmúlt évek munkájával és eredményeivel” - nyilatkozta dr. Girán János, a projekt szakmai vezetője, a pécsi orvoskar Orvosi Népegészségtani Intézetének egyetemi adjunktusa.

A szakmai értékelésben szerepel, hogy a projekt részeként elkészült tananyag kiemelkedően hozzáférhető, mivel négy nyelven, angolul, magyarul, románul és szerbül is elsajátítható, nyomtatott és e-learning formátumban is. “A klímaváltozás egészséghatásai” címet viselő fejezet bekerült a magyar megelőző orvostan tankönyvbe is, amit az összes magyar orvosegyetemen használnak, így minden magyar hallgató ismeretet szerezhet a témáról.

A bíráló szakemberek kiemelték: a projekt közvetlen hatással volt a hallgatókra, az oktatókra és a gyakorló orvosokra is, és biztosították hosszú távú beépülését az egyetemi tantervekbe és képzési rendszerekbe. Jó gyakorlatként szolgálhat más felsőoktatási intézmények és egészségügyi képzési programok számára is. Szakmai párbeszéd kezdődött Olaszország, Portugália és az Egyesült Királyság intézményeivel, ami bővítési lehetőségeket vagy hasonló projektek elindítását teszi lehetővé.

Hangsúlyozták: a projekt hozzájárult egy doktori értekezés, egy TDK-dolgozat, valamint egy szakdolgozat elkészültéhez is, ami a következő kutatói nemzedékre gyakorolt hatását mutatja. A résztvevők számos nemzetközi konferencián bemutatták elképzeléseiket, céljaikat, és az oktatási anyagokat több egyetemen és gyakorlati környezetben is tesztelték.

A projekt során négy kidolgozott tanterv született, öt egyetemen zajlottak pilot-kurzusok és e-learning tesztelés, a műhelymunkákban és a képzésekben pedig több százan vettek részt, hallgatók, oktatók és orvosok. Az oktatási anyagokat a résztvevő országok tanterveiben többségében integrálták, ám mélyebb, rendszer- és intézményi szintű beágyazódás csak Magyarországon valósult meg.

Dr. Girán János elmondta, hogy a projekt ugyan lezárult, ám a témáról való közös gondolkodás a jövőben is folytatódik.