Így lett Ánizs az első magyar kórházi vakvezető kutya

Cserélték a nyílászárókat, leszigetelték az épületet, korszerűsítették a fűtést és a légtechnikát, új eszközök is érkeztek.

A megállapodással  elsősorban azt akarják biztosítani, hogy a balesetben megsérültek a lehető leggyorsabban orvosi segítséget kapjanak.

Zavarja, hogy ma sokszor a betegek érdekérvényesítő képessége attól függ, hogy milyen kapcsolataik, anyagi lehetőségeik vannak.

A nagy kánikulában a központi műtőnk tetején lévő klímaberendezés csak délig bírta, vállalták, hogy a legszükségesebb akut műtéteket hajnali 6–tól végezzék.

A Szent János Centrumkórház traumatológiáján megjavult a klíma, így ismét tudnak fogadni betegeket, más kórházi osztályokon viszont átmenetileg nem.

Az intézkedés 2025. augusztus 1-vel lép hatályba és az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásába tartozó egészségügyi intézményekre érvényes.

Az egyik legnagyobb probléma a nővérhiány. Ez országos probléma, ugyanúgy jelen van Budapesten és vidéken is.

Magyarországon gyakoribb az, hogy a szülő csak a műtő ajtajáig kísérheti a gyereket, és csak ébredés után találkozik vele újra.

"Számomra ijesztő, ami történik, és mélyen felháborít. Nem kaptunk indoklást arra, hogy miért nem elégséges a biometrikus azonosítás nélküli beléptető rendszer".

Az sem mindegy, miből készült az ételtároló, a silány minőségű dobozokból ugyanis sok mikroműanyag oldódik ki.

A beszámolók alapján leszűrhető, hogy a legtovább élő emberek elsősorban friss, teljes értékű ételeket fogyasztanak, és csak ritkán esznek húst.

Kutatásaik reményt adnak a meddőség problémájának és az életkorral összefüggő reprodukciós képesség csökkenésének megoldására.

A mentős megvizsgálta a beteget, majd azonnal megkezdte az újraélesztést, miközben instruálta a jelenlévőket és értesítette a mentőket.