Óriási potenciál van a népegészségügyben, ám ahhoz, hogy ezt ki tudjuk használni, szakítanunk kell a 19-20. században megszokott módszertanokkal.
Újabb konszenzuskonferenciát tartottak a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ), ezúttal a népegészségügy, az ellátás-szervezés és betegirányítás került terítékre, írja a MedicalOnline.
Független szakmai felügyelet, a parlament alá rendelt tisztifőorvos, országos népegészségügyi központ, az egészségügyi minisztérium irányítása alatt álló, hatósági feladatokat ellátó kormányhivatalok, térségi és járási lábakkal kiterjesztett országos népegészségügyi központ – ilyen struktúrában képzelik el a szakértők a megújuló népegészségügyi rendszert, amelyben miniszteri biztos érvényesíthetné az egyes tárcák között az ágazat transzszektorális érdekeit. Minderről Vitrai József népegészségügyi szakértő számolt be.
Óriási potenciál van a népegészségügyben, ám ahhoz, hogy ezt ki tudjuk használni, szakítanunk kell a 19-20. században megszokott módszertanokkal. Ezt már Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának mb. igazgatója szögezte le, azzal együtt, hogy a Covid-járvánnyal egy túlterhelt, átalakításra szoruló népegészségügyi rendszernek kellett szembenéznie, amely még a saját szerepével sem volt tisztában. Miközben a struktúra és az intézményrendszer helyreállítása mellett a humánerőforrás-krízist is orvosolni kell, már csak azért is, mert számos új feladatot ró a népegészségügyi ellátórendszer egészére a pandémia – figyelmeztetett az igazgató, példaként említve, hogy a Covid-járvány okozta kardiovasculáris kockázat immár meghaladja a dohányzás okozta kockázatokat a populációban.
Az új informatikai eszközök és a big data a népegészségügyben is tágítja a horizontot és átalakítja a gyakorlatot – hozott be újabb szempontot a konszenzusteremtésbe Balkányi László, orvos, tudásmenedzser, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) korábbi munkatársa.
Vályi Péter, belgyógyász, kardiológus, egészségbiztosítás szakorvos azt fejtegette, hogy a korai diagnosztika a megőrzést, az egészség helyreállítását pedig a korszerű rehabilitáció szolgálja, így az egészséggondozásnak az egész életen át kell ívelnie, Cserni István háziorvos arról beszélt, hogy bár a praxisközösségek felállításával az alapellátásban is dedikáltan megjelent a prevenciós rendelés, ahhoz, hogy ez eredményesen működhessen, megfelelő módszertanra is szükség lenne.
A teljes cikk a MedicalOnline-on olvasható.