• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Túl gyorsan fejlesztették ki a koronavírus elleni vakcinákat?

Lapszemle 2021.08.25 Forrás: hvg.hu
Túl gyorsan fejlesztették ki a koronavírus elleni vakcinákat?

Az mRNS vakcinatípus mögött "tágabb értelemben hét évtizednyi tudományos kutatás és fejlesztőmunka áll”.

Az oltással, illetve a járvánnyal szkeptikusok egyik visszatérő mondata, hogy a koronavírust csak kitalálták, a vakcinák pedig gyanúsan gyorsan készültek el. De a helyzet az, hogy mindkettőben tévednek, amit már sokszor, sokféleképpen hangoztattak a tudományos élet szereplői is. Ezúttal a pécsi virológus, Kemenesi Gábor vette elő a témát, pontosabban az utóbbit, méghozzá az mRNS-technológiát - írja a hvg.hu.

Mint a Facebookon írta,  a vakcinatípus mögött szűkebb értelemben két évtized, tágabb értelemben pedig jóval több, hét évtizednyi tudományos kutatás és fejlesztőmunka áll”. A virológus hozzátette, hogy „méltán büszkék lehetünk, mert több magyar név is szerepel a legfőbb áttörések mögött.”

A szakértő egy ábrát is mellékelt a bejegyzéshez, ami ugyan angol nyelvű, de így is magáért beszél: pirossal az RNS molekulákkal kapcsolatos áttörések láthatók Kemenesi szerint, a kék sáv pedig a „csomagoláshoz” szükséges, lipid nanocseppecskék fejlesztésének alakulását mutatja.

További részletek a cikkben.