• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

Orgazmus probléma

Orvos válaszol 2013.07.03 10:07

Tisztelt Doktor úr/Doktornő!

17 éves szűz lány vagyok. Kicsi koromban vettem észre először, hogy ha összeszorítom a combomat akkor bizsergést érzek...

... Ha hasra feküdtem, és rászorítottam a csiklómra meg nyomkodtam a kezemmel, akkor erősebb volt az érzés, ezért mindig így kényeztettem magam. Viszont még soha nem élveztem el. Régebben borzasztó lelkiismeretfurdalásom volt a maszturbálás miatt, pedig nem olyan családban növekedek, ahol ezt elítélnék, vagy ilyesmi. Amikor elmondtam anyumnak, akkor ő csak nevetett, és elmagyarázta, hogy nincsen ezzel semmi baj. Próbálkoztam zuhanyrózsával, párnán lovaglásssal, háton fekve széttárt lábakkal, de nem akar összejönni sehogy. Ha megunom a próbálkozást, akkor visszatérek a régi, berögzült hasonfekvős pózhoz. Az a baj, hogy nagyon ellazulni sem tudok, mert ha csinálom, akkor folyton azt várom, hogy mikor jön már az érzés, mikor, de sose jön. Így, hogy nem vagyok képes elérni az orgazmust szerencsétlennek érzem magam. Félek, hogy sosem leszek rá képes, és ez kétségbeejt. Mert mindenki csinálja, és én úgy érzem, hogy kimaradok valamiből, és már minden nap ezen eszem magam, ha egyedül vagyok, és nincs, aki lefoglaljon. Nem merem elmondani senkinek, mert akkor sebezhető leszek. Mostanában már félek máshogy csinálni. Keresem a kifogásokat, hogy majd később meg most fáradt vagyok. A sok kudarc teljesen belémégett. Szóval borzasztóan zavar ez az egész, mert ugye mindenki azt mondja, hogy úristen, azt az érzést nem lehet leírni meg, hogy olyan jó. És lehet, hogy én sosem tudom meg, és ez szörnyen elszomorít.
Félek, hogy majd a szexet sem fogom tudni élvezni. Azt szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben mit tehetek? Beszéljek erről valakinek, forduljak szexuálpszichológushoz? Vagy egyáltalán, hogy lazuljak el? Nagyon kérem segítsen rajtam! Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelettel: egy 17 éves lány


VÁLASZ


Kedves Kérdező!

Sajnos már nincs a rovatnál a szexológus doktornő, de elérhetőségét megtalálja a rovatában. Ha valós probléma merül fel eléri őt.
a szerk.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink