A közegészségügy nyolcvan éve

Tudományos ülésen emlékeztek meg tegnap a nyolcvan éve alapított Országos Közegészségügyi Intézetről.

Az Intézet a vizek, az élelmiszerek kémiai és bakteriológiai vizsgálata, a gyógyszerek törzskönyvezése mellett hatósági, igazgatási funkciót is ellátott. Kiemelt feladata volt a fertőző betegségek elleni küzdelem irányítása. Létrehozták a korszerű járványügyi megfigyelő szolgálatot. Az OKI vezette be a forgalomba kerülő gyógyszerek és szerobakteriológiai készítmények engedélyezésének, törzskönyvezésének, ellenőrzésének rendszerét. Biztosította a különböző oltóanyagok (elsősorban a hastifusz, a kiütéses tifusz, a BCG és a difteria vakcinák) termelését és megszervezték a védőoltások széleskörű bevezetését.

Az OKI irányította a két világháború közti időszakban a népegészségügy körébe tartozó közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi, az anya- és csecsemővédelmi, társadalom-egészségügyi feladatokat, a tüdő- és nemibetegségek elleni küzdelmet. Az OKI-ban felhalmozott tapasztalatokra alapozva kezdték el működésüket az 1949-1957. között létrehozott új higiénés országos intézetek, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, és az Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézet.

Az 1980-as években az idült nem fertőző megbetegedések váltak uralkodóvá, így megnövekedett az igény egy olyan szervezet iránt, amely egyenlő súllyal és egységesen látja el a közegészségügyi-járványügyi szolgálatot, az egészségvédelmet és az egészségmegőrzést, valamint a gyógyító-ellátás szakfelügyeletét. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény állította fel az orvosi prevenció fő területeinek egységes, integrált irányítását, alakította ki a központi és területi intézmény-hálózatnak szervezeti egységét.