A pohár fenekére néztek

Az etil-karbamát előfordulása egészségügyileg aggályos lehet különösen a csonthéjas gyümölcsből készült pálinkákban.

„Az etil-karbamát élelmiszer-biztonsági kockázatai" címmel szakmai napot rendezett ma a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) és a Wessling Hungary Kft. – tájékoztatta lapunkat a MÉBiH sajtóirodája.

A konferencia a gyümölcspárlatok etil-karbamát tartalmának élelmiszer-biztonsági vonatkozásairól, és a megelőzés lehetőségeiről adott tájékoztatást. A magyar, az európai és a nemzetközi véleményeket, mérési eredményeket és a jövőbeli teendőket (felmérés, intézkedések) az FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály, a MÉBiH és a Wessling szakemberei mutatták be. A konferencia célja volt a figyelemfelhívás, az információcsere, a magyar termékek megfelelőségének biztosítása, a fogyasztók egészségének védelme érdekében.

Az etil-karbamát fermentált élelmiszerekben és alkoholos italokban (pl. bor, sör, tömény szeszesitalok) előforduló vegyület. A fermentáció és a tárolás során keletkezik, főleg a csonthéjas gyümölcsök (pl. cseresznye, szilva, sárgabarack) párlatai tartalmazzák nagyobb mennyiségben. A vegyület a tesztelt állatfajokra nézve genotoxikus és rákkeltő, valamint lehetséges humán karcinogén.

Az Európai Unióban jelenleg még nincs etil-karbamátra uniós szintű határérték-előírás. Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, valamint nemzeti előírásként Németországban, Franciaországban és a Cseh Köztársaságban az alkoholos italokban megengedhető maximális etil-karbamát szinteket szabályozták.

Az elmúlt években Európában etil-karbamáttal kapcsolatosan adatgyűjtés történt. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) arra a következtetésre jutott, hogy az etil-karbamát alkoholtartalmú italokban való előfordulása egészségügyileg aggályos, különösen a csonthéjas gyümölcsből (pl. cseresznye, szilva, sárgabarack) készült pálinkák esetében, ezért kockázatcsökkentő intézkedések bevezetését javasolta az ezekben az italokban előforduló etil-karbamát szintjének csökkentésére.

A téma fontosságát jelzi, hogy az élelmiszer-szabályozással foglalkozó nemzetközi szervezet, a FAO/WHO Codex Alimentarius is napirendjére tűzte ezt a kérdést.

2010. elején az Európai Bizottság 2010/163/EU számon ajánlást adott ki a csonthéjas gyümölcsökből készült párlatokra vonatkozóan a szennyeződés megelőzéséről és csökkentéséről, valamint az ilyen italokban előforduló etil-karbamát szintek 2010-2012 közötti felméréséről.

Az ajánlás az etil-karbamát koncentráció csökkentését a helyes gyártási gyakorlat alkalmazásával, a prekurzor vegyületek (pl. hidrogén-cianid) szintjének csökkentésével célozza elérni. Az útmutató részletesen végigveszi a gyümölcspárlat előállítás lépéseit, és olyan konkrét javaslatokat fogalmaz meg - többek között - az etil-karbamát szint csökkentésére, mint pl. a gyümölcsök kimagozása, vagy legalább a magok összezúzásának kerülése, a cefre fényvédett helyen, és csak a szükséges legrövidebb ideig történő tárolása, a lepárló berendezések helyes kialakítása, tisztítása, a lepárlás helyes végzése, a párlatok hidrociánsavszintjének rendszeres ellenőrzése.

A magyar gyümölcspárlatok nemzetközi jó hírnevének megőrzése, megerősítése, piacnyerése, és nem utolsósorban a fogyasztók egészségének védelme érdekében szükséges, hogy hazánk ezen a területen is élen járjon, és minden szükséges intézkedést megtegyen az etil-karbamát képződés megelőzésére, csökkentésére.