Bezár és helyet keres a Tárt Kapu Galéria

Az OPNI megszűnésével bezárja kapuit az intézetben működő Tárt Kapu Galéria is, amelynek új helyet keresnek a szervezők.

A Tárt Kapu Galéria megnyitása Magyarországon egyedülálló kezdeményezés volt: állandó bemutatkozási lehetőséget teremtett az OPNI mintegy 200 betege számára. A galériába kerülő műveket a művészetterápiás foglalkozásokat vezető képzőművészekből álló művészeti tanács választotta ki, az üzemeltetésben pedig – a terápiában előrehaladott – betegek is részt vettek. Az elmúlt években a 721 munkanapon keresztül nyitva tartó galériában 1200-nál több festményt és kisplasztikát lehetett megtekinteni. A műveket 15 kiállításon, több mint 15 000 látogató nézte meg ebben az időszakban. 

Emellett egy különös, orvos- és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős gyűjtemény található az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet falai között. Magyarországon a XX. század elején, a pécsi elmeklinikán és a lipótmezei intézetben jött létre kollekció a betegek alkotásaiból. Pécsett Reuter Camillo, Budapesten Selig Árpád elmeorvosok szereztek elévülhetetlen érdemeket a gyűjtési munkákban. A Selig anyagból 1930-ban, a pszichés betegek alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt „Selig-Múzeum" néven, mely már 1932-ben bekerült a múzeumok hivatalos lajstromába. A hasonló profilú európai gyűjtemények sorában, elmekórtani és kultúrtörténeti egyedisége révén, elismert helyet kapott a „Selig-Múzeum", mely a jelenlegi Pszichiátriai Múzeum magját is képezi.

A beteg-képek mellett a gyűjtemény természetesen kiemelt helyet biztosít az itt ápolt hivatásos képzőművészek alkotásainak is, többek között Nemes Lampérth József, Bártfay József Árpád, Pál István, Zórád Géza és Áronson Gábor műveinek.

A Pszichiátriai Múzeum kezdeti tág gyűjtési körét igazolják az itt őrzött régi írások: Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve; a „Matuska-ügy" sajtóvisszhangja; a Szálasi Ferenc elmeállapotát vizsgáló, 1939-ben kelt m. kir. törvényszéki elmeorvosi szakvélemény; Dr. Havas Gyula lajstroma az ókortól az 1940-es évekig azokról a képzőművészekről, akik elmebetegségben szenvedtek. A szakmai munkát segítő, tudományos igényű gyűjtemény feltételezi a képek mellé csatolható kórrajzok fellelhetőségét is. A régi dokumentumok között található például Madách Borbála, Vörösmarty Erzsébet, Nemes Lampérth József és Gulácsy Lajos kórlapja is.