Borban az igazság!?

Konferencia a borkultúráról és a „francia paradoxon"-ról.

Az első előadás a szív- és érrendszeri betegségek és a „francia paradoxon" összefüggéseiről szólt. A paradoxon az, hogy a franciák lényegesen több zsírt – vajat, sajtot – fogyasztanak, mint például az amerikaiak, ennek ellenére a szívinfarktus gyakorisága csak egynegyede annak, amit az Egyesült Államokban észlelnek és ezt eredetileg szinte kizárólag a francia polgárok szorgalmas vörösbor fogyasztásának javára írták. Mint e sorok írója bemutatta, a megfigyelés lényegesen régebbi, mint ahogyan azt gondolták és azt is, hogy a kedvező különbség nem csak a bornak köszönhető, hanem az általában egészséges mediterrán táplálkozásnak, életvitelnek – ezt kellene eltanulni.

Prof. Dr. Sümegi Balázs a polifenolok biológiai hatásainak molekuláris alapjairól beszélt. Beszámolt azokról az úttörő vizsgálatokról, melyek során több hazai bor polifenol tartalmát mérték meg és ismertette néhány polifenol biológiai jelentőségét, összefüggését az egészségre gyakorolt kedvező hatással. Igen érdekes volt megtudni, hogy éppen ezek a biológiailag aktív anyagok a bor állása – érése – közben idővel lebomlanak. Kérdés, hogy az óbor élvezeti értékének növekedése és a biológiai hatásosság alakulása miképpen függ össze. A pécsi biokémikusok és a hazai borászok tudományos együttműködése minden bizonnyal még sok tudományos eredményt hoz a jövőben. Az előadást követően az orvosoknak és a borászoknak módja volt kötetlen megbeszélésre is.

A konferencia második napján az első előadás címe „A magyar kúra" volt. A kifejezés Gvadányi József művéből – Egy falusi notárius budai utazása – származik, mely szerint a derék notáriust hiába kezelte az orvos „sok porával", csak a „magyar kúra" segített rajta, a tizenöt esztendős bor. E sorok írója összegyűjtötte azokat az írásos emlékeket, melyek a bor különböző indikációival foglalkoztak a hazai orvostudomány történetében és kiemelte annak fontosságát, hogy a „magyar kúra" ne legyen kalapkúra: kedvező hatása a bornak csak a mértékletes borivásnak megfelelő dózisban van.

Prof.Dr. Fehér János a borterápia elméleti hátterét ismertette. Bemutatta a bor gyógyító hatásaival foglalkozó adatokat a legkorábbi időktől napjainkig. Az új szakirodalomban mind több adat van a borban lévő flavonoidok, a resveratrol hatásmódjáról, az endothel nitrogén monoxid termelésének befolyásolásáról, így mind meggyőzőbb természettudományos magyarázatot kapnak olyan epidemiológiai megfigyelések, mint az, amely szerint a kultúrált borivás szignifikánsan csökkenti a szív- és érrendszeri események kockázatát.

A konferencia záróelőadása borászati szaktanulmány volt: Szövényi Ernő a vörösbor készítés alapjait foglalta össze. A tudományos programon részt vevő orvosok számára ez valóban továbbképzés volt, mert megtanulhatták, hogy a borászat is olyan, mint a medicina: igazi tudomány, bonyolult biokémiai ismereteket igényel, de ugyanakkor művészet is, amihez sok tanulás és alázat kell.

A záró vitában is elhangzott: a „francia paradoxon" lényege az, hogy nem paradoxon. A kevesebb infarktus csak Franciaország déli részére jellemző, ahol az összes zsírbevitel kalóriában számolva ugyan nagy, de ennek túlnyomó része többszörösen telítetlen zsírsav. A délfranciák sokkal több gyümölcsöt, zöldséget esznek, mint az ország felső részén, vagy a többi mediterrán ország kivételével másutt, Európában. A magyarázat az egészségesebb táplálkozás és életvitel, amiben alapvető elem nem csak a kevesebb telített zsír evése, hanem az, hogy az étkezésnek is megadják a módját, időt szánnak rá és persze, a nyugodtan, kényelmesen elköltött ebédhez, vacsorához mindig isznak egy-egy pohár bort.