Csak a drága és szigorú diéta segít

A világnap üzenete: Tízből csak két lisztérzékeny beteg kap diagnózist, ám ők sem követik a diétát.

Az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége 2008. május 17-18-án szervezi meg ez évben a Lisztérzékenyek Világnapját, melynek legfontosabb célja, hogy Európa-szerte növekedjen a lisztérzékenység ismertsége, és javuljanak a betegek életkörülményei.

A betegségről
A coeliakia (lisztérzékenység) valójában egy autoimmun betegség, élethosszig tartó intolerancia, amelyet a táplálkozással a szervezetbe kerülő glutén okoz. A glutén a gabonafélékben (búza, árpa, rozs, triticale, tönköly, stb.) található fehérjék összefoglaló neve, a genetikailag prediszponált emberek szervezetébe bejutva immunreakciót vált ki, amely károsítja a vékonybél nyálkahártyát, és rendkívül változatos tüneteket okoz. A coeliakia diagnosztizálása – ismeretlensége mellett – azért sem könnyű, mert a betegségnek nincsenek jellemző tünetei. A diagnosztizáló szakorvosok a diagnózist vérvizsgálati tesztekkel és vékonybél-biopsziával támasztják alá.

A lisztérzékenyek élethosszig tartó glutén-szenzitivitása nem gyógyítható, de állapotuk teljesen tünetmentessé tehető a szervezetüket károsító glutén teljes megvonásával, a gluténmentes diétával. A coeliakiás gyerekek és felnőttek többségének egészsége hosszabb-rövidebb idő alatt helyreáll, és a tünetek mindaddig nem jelentkeznek ismét, amíg a diétás szabályokat betartják. Ha a betegséget nem ismerik fel, vagy a diagnosztizált beteg nem tartja be a diétát, szövődmények és társult betegségek alakulhatnak ki: különféle hiánybetegségek, anaemia, fejlődési rendellenességek, osteoporózis, és nagyobb a gyomor- és bélrendszeri rosszindulatú betegségek kialakulásának kockázata is.

Egészen napjainkig a coeliakiát a ritka gyermekbetegségek között tartották nyilván, de az elmúlt néhány évben publikált kutatások eredményei igazolják, hogy sokkal gyakoribb, mint azt korábban a szakemberek gondolták. Az európai népesség körében átlagosan 1:100 az előfordulási gyakorisága. Napjainkban a frissen diagnosztizált betegek nagyobb része felnőtt korú, olyan beteg, akinek gyermekkorában egyáltalán nem, vagy csak nagyon enyhe tünetei voltak, maga a betegség csak később jelentkezett. A már ismert coeliakiás betegek elsőfokú rokonainak (szülők, testvérek, gyermekek) körében a lisztérzékenység ismételt előfordulási gyakorisága mintegy 10 %-os.

Napjainkban Európában becslések szerint minden 10 lisztérzékeny beteg közül kettőt diagnosztizálnak, azonban sokan közülük nem fogadják el a diagnózist, és nem követik a gluténmentes diétát. A betegség felderítési aránya Európában és Észak-Amerikában országonként eltérő, 0,5 és 5 : 10 között változik.

A gluténmentes diéta
A lisztérzékenység ma ismert, egyetlen hatékony és kizárólagos gyógymódja az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A „gluténmentes diéta" egyszerűnek tűnik, de egyáltalán nem könnyű a betartása. A gluténtartalmú gabonaféléket (búza, árpa, rozs) sokféle élelmiszer elkészítéséhez, gyártásához használják, mint például a kenyér, a tésztafélék, a sütemények, kekszek, stb. Az élelmiszerkészítmények, a feldolgozott termékek – még abban az esetben is, ha kizárólag természetesen glutént nem tartalmazó alapanyagokból készültek – gyakran tartalmaznak glutént (kontamináció), így fogyasztásuk a lisztérzékenyek számára nem megengedett.

A gluténmentes diétáról a betegeket először a diagnosztizáló orvos tájékoztatja, vagy egészségügyi szakdolgozók (dietetikus, védőnő) foglalkoznak vele, de a mindennapi gyakorlatban jól használható tapasztalatokat az Európa szinte minden országában működő lisztérzékeny egyesületektől kapnak.

Hazai helyzet
A coeliakia előfordulási gyakorisága Magyarországon is hasonló, mint Európa többi országában, ahogy a felderítettsége is, a 10 lisztérzékenyből 2 diagnosztizált arány nálunk is jellemző. A gluténmentes diétás élelmiszerek elérhetősége az elmúlt néhány évben sokat javult, sokféle biztonságos és jó minőségű hazai és importból származó termék kapható. Ezek ára azonban magas, elsősorban az azonos, búzaliszttel készült termékekhez képest.
Néhány példa: a gluténmentes lisztkeverék ára 600-1800 Ft/kg között van, egy 400-500 g-os gluténmentes kenyér ára jellemzően 500 – 900 Ft/db.

A diéta többletköltségeinek kompenzálása azonban nem megoldott, a diétás élelmiszerek megvásárlásához a coeliakiás betegek minimális támogatást kapnak (emelt családi pótlék és SZJA-kedvezmény). A valódi megoldást, azaz a társadalombiztosítás rendszerébe történő befogadást a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, pedig a lisztérzékenyek számára nincs más hatékony gyógymód, nincs mód gyógyszeres vagy egyéb kezelésre.