Egyre ellenállóbbak az állatról emberre terjedő kórokozók

Négy uniós tudományos szervezet közös állásfoglalása az antibiotikum rezisztenciáról.

Az állatról emberre terjedő kórokozók (más néven: zoonotikus vagy zoonózist okozó kórokozók) antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának uniós helyzetéről közös állásfoglalást adott ki az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) és az Európai Unió új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR) - olvasható a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapján. 

A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállása az elmúlt évek során világszerte emelkedést mutat. Különleges aggodalmat kelt a Salmonella és Campylobacter baktériumok okozta fertőzések kezelésében alkalmazott antibiotikumok elleni rezisztencia fokozódása.

A rezisztens baktériumok kialakulásában, terjedésében több tényező is szerepet játszik, elsősorban a humán orvoslás terén és az állatgyógyászatban alkalmazott antibiotikumok kellő megfontolás és körültekintés nélküli, illetve túlzott használatából ered. Mindaddig, míg ennek nem vetünk véget, egyre inkább elveszítjük a fertőző betegségek elleni küzdelemben rendelkezésünkre álló eszközeinket, figyelmeztet az állásfoglalás.

Jóllehet elsősorban az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazásával magyarázható a baktériumok fokozódó rezisztenciája, az ún. biocidek használata (pl. fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és tartósítószerek) is hozzájárulhat ahhoz, hogy a mikrobák egyre ellenállóbbakká válnak.

Az állásfoglalást készítő szervezetek hangsúlyozzák, hogy égető szükség van új antibiotikumok kifejlesztésére, illetve a rezisztencia terjedését megakadályozó stratégiák kidolgozására, akárcsak a tudományos kutatások támogatására a fertőző állati betegségek megelőzése terén, pl. oltási programok témában.

A legtöbb rezisztens zoonotikus mikrobatörzs az egészséges állatok, elsősorban szárnyasok, sertések és szarvasmarhák gyomor-bélrendszerében fordul elő. Az élelmiszer eredetű megbetegedéseket főként az állatok vágásakor, illetve feldolgozásakor történő keresztszennyeződések okozzák. Az élelmiszereink révén terjedő antibiotikum rezisztencia és antibiotikum rezisztens baktériumok speciális veszélyt jelentenek.

 
Az állásfoglalás megismétli azokat a korábbi ajánlásokat, melyek az antibiotikumok állatgyógyászatban történő körültekintő felhasználást szorgalmazzák, valamint azt, hogy az állatorvosokat és farmereket az antibiotikum rezisztencia visszaszorítására oktatni kell. Korábbi ajánlások arra is figyelmeztettek, hogy a fluorokinolonokat és cefalosporinokat csak olyan kórképek kezelésére használják fel, melyekkel szemben más antibiotikumok kevésbé bizonyulnak hatásosnak.

Az állásfoglalás szerint 2004-ben Magyarországon a vizsgált Campylobacter minták 50%-a ciprofloxacinnal és nalidixinsavval szemben rezisztensnek bizonyult, ami uniós szinten a legmagasabbnak tekinthető a rendelkezésre álló adatok alapján. Hazánkban a 2007. évi adatok alapján az antibiotikum-fogyasztás (aktív hatóanyagra számítva) évi 54,6 tonnára volt tehető.

A téma fontosságát jelzi, hogy a nemzetközi élelmiszer-biztonsági kérdéseket tárgyaló FAO/WHO Codex Alimentarius külön bizottságot hozott létre az antibiotikum rezisztenciával kapcsolatos témakörök megvitatására.