Fogom a kezed, hogy el ne ess!

A Parkinson Betegek Világnapját 1997 óta évente április 11-én, James Parkinson születésnapján tartják.

A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike, minden 100 ezer lakosból 100-200 érintett lehet, világszerte 6,3 millióan szenvednek ebben a kórképben. A betegségről tudni kell, hogy az életkor növekedésével a 65 év felettiek körében a gyakorisága csaknem tízszeresére is nőhet. A Magyarországon végzett két epidemiológiai felmérés a nemzetközi adatokkal megegyező értékeket mutat. Ennek alapján hazánkban mintegy 18-20 ezer betegről tudnak, és évenként 1500 - 2000 lehet az új betegek. A kór más-más formában jelentkezhet, az esetek többségében sok év telhet el, amíg a mindennapi tevékenységet jelentősen korlátozza. Jellegzetes tünet a mozgáslassulás, a remegés, az izommerevség. A betegség oka ma még ismeretlen, feltehetően genetikai és környezeti toxikus tényezők együtthatása hozza létre azt az idegrendszeri károsodást, ami a klinikai tünetek manifesztációjához vezet. Családi halmozódás csak az esetek 5-10%-ában figyelhető meg. Az 50 évnél fiatalabb betegeknél inkább a genetikai tényezők fontosságát, az annál idősebbeknél a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozzák.

“A Parkinson – kór az úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegségek között a legjobban kezelhető kórkép. Számos terápiás lehetőség és gyógyszer áll rendelkezésünkre, amivel javítani tudjuk a betegek életminőségét és hosszú éveken át megtartható munkaképességük eredeti munkakörükben. Véleményem szerint ez a korszerű gyógyszeres kezelés legnagyobb eredménye. Ma már nem rövidebb a Parkinson betegek élete sem más, akár egészséges idős emberekkel összehasonlítva. Ez mindenképpen pozitív üzenet betegeinknek. Mindezek alapján egyre inkább nem stigma, nem „megbélyegzés" ez a betegség – ahogyan egyik betegség sem az. Ezzel a betegséggel együtt lehet élni – nem is rosszul – akár húsz – harminc éven át." – mondta egyebek között Dr. Takáts Annamária, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke.

A Parkinson-kór a gyógyszeres kezelés fejlődésének köszönhetően ma már egyre hatékonyabban befolyásolható lassú rosszabbodást mutató betegség. A világon a betegség kezelésére alkalmazható csaknem valamennyi készítmény kapható a magyar betegeknek is. A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a rendszeres mozgás-terápia  és jelentős szerep jut a családnak is, hiszen a Parkinson-kór nemcsak a beteget, hanem a családtagokat, barátokat is érinti. A terápia során megjelenő változások, problémák észlelésében a beteg környezetében élők kulcsszerepet játszanak. Mivel a Parkinson-kór tünetei döntően az agyi dopamin szint csökkenésével kapcsolatosak, a legtöbb kutatás a „dopamin-hatású" gyógyszerek kifejlesztésére irányult. Ezek a gyógyszerek a csökkent dopamin pótlására szolgálnak, helyettesítik, illetve utánozzák ennek hatását vagy gátolják a dopamin lebontását.
A levodopa, a dopamin előanyaga, a Parkinson-kór kezelésének a “gold standardja", bár az elmúlt néhány évben számos új terápiás lehetőség is megjelent. A dopaminagonisták és a COMT gátlók jelentősége egyre nő, ugyanis ezek a készítmények a levodopa kezelés késői szövődményeit megelőzhetik, csökkenthetik.

„Az időben felállított diagnózis és helyes gyógyszeres kezelés, a rendszeres orvos-beteg kapcsolat mellett számos egyéb lehetőség is van a betegek állapotának javítására. A Parkinson-betegségben szenvedők és családtagjaik sok országban önsegítő csoportokat, betegszervezeteket hoztak létre, melyeket nemzetközi szervezet az EPDA fog össze. A Delta Parkinson Egyesület is e célból alakult, hangsúlyozva az egymás segítésének gondolatát. Az Egyesület vallja Michael J. Fox életrajzi regényében (Szerencsés ember) írt gondolatait: „...ezt a könyvet sem megírni, sem kiadni nem tudtam volna a Parkinson-kóros betegek támogatása és bátorítása nélkül...betegtársaim lettek legnagyszerűbb tanítóim...segítettek, hogy történetemben ne csak saját magam sztoriját lássam...mert mi mi vagyunk, egy csónakban evezünk és ugyanarra a megmentésre várunk... A Parkinson-betegeknek tehát érezni kell az összefogás és együvé tartozás erejét. Nemcsak az egészségügyben dolgozók, hanem a hozzátartozók és a társadalom támogatása is szükséges, hogy valóban megvalósuljon a „Fogom a kezed, hogy el ne ess!" eszméje, mellyel a világhírű boxoló, Muhammad Ali leánya -Rasheda Ali - motiválja mindazokat, akik részt vállalnak a Parkinson-kór elleni küzdelemben." – mondta a világnapon rendezett tudományos tanácskozáson dr. Fazekas András, a Fővárosi Szent István Kórház I. Idegosztályának osztályvezető főorvosa, a Delta Parkinson Egyesület orvos-tanácsadója.