Folytatódik a nyereményjátékos szűrőakció

Májusban ismét nyílik a Liliom: újabb nyereményekkel kecsegtet a méhnyak-szűrési kampány második fordulója.

A programot értékelve Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott elmondta: az akció három hónapja alatt 17.549 nyereményszelvény érkezett. Az eddig értékelt adatokból kiderült, hogy a szűrésen részt vevők 51 százaléka először volt jelen ilyen vizsgálaton, 21 százalékuk pedig korábban csak egyetlen egyszer kereste fel ezért a nőgyógyászt.

Természetesen a játék három hónapja alatt ennél többen jelenhettek meg méhnyak-szűrésen, hiszen az adatok nem mutatják azokat, akik a vizsgálaton részt vettek, de nem küldtek nyereményszelvényt, mint ahogyan azok számát is csak becsülni lehet, akik magánorvosnál végeztették el szűrést, az ilyen viziteket – mivel az egészségbiztosító nem finanszírozza – nem tartja nyílván a statisztika. Az sem tudható, hogy a tizenhét és félezer vizsgálatból hányat végeztek olyanoknál, akik nem szűrésre mentek, hanem egyéb nőgyógyászati teendők ( pl. fogamzásgátlás) miatt keresték fel a szakorvost, aki – megragadva az alkalmat – egyúttal a cytológiai kutakodást is megejtette.

Mégis tény, hogy az OEP-finanszírozta méhnyak-szűrésen a behívott, 25-65 év közötti hölgyek mindössze 4,2 százaléka jelenik meg átlagosan, ami nem csak európai viszonylatban siralmasan kevés egy idejében észrevéve még gyógyítható betegség esetében, hanem a halálozási statisztikához képest is.

A szűrésen részt vevők között egy személyautót, három mobiltelefont és három kétszemélyes wellness-hétvégét sorsoltak ki, de nem csak a „páciensek" versenyeztek, hanem az akció szervezésében közreműködő megyei tisztiorvosi szolgálatok, sőt, a vizsgálatokat végző orvosok is.

A megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye került az élre, onnan 2209 szelvény érkezett, a második Hajdú-Bihar, a harmadik pedig Békés megye lett. A főváros a negyedik helyen végzett, csakhogy a Budapestről érkező 1134 darab vizsgálati igazolás a szűrésben érintett lakosságszámhoz viszonyítva meglehetősen kevés.

Mint azt a programot beharangozó cikkben írtuk, a legtöbb vizsgálatot elvégző, azaz a saját körzetében a szűrést sikeresen propagáló szakorvos is nyerhetett: a rendelő felszereltségének javítását szolgáló kétmillió forintot dr. Tóth János szekszárdi orvos vihette haza, aki egymaga 728 vizsgálatot végzett el az akció három hónapja alatt.

A kormánybiztos elmondta: nem csak folytatódik, hanem új elemekkel is bővül a Lilom Program, mivel a második fordulóval párhuzamosan megkezdődik az a modellkísérlet, amelynek során öt megyében (Nógrád, Baranya, Somogy, Tolna és Zala) az erre kiképzett védőnők is részt vesznek a cytológiai minták levételében. A nyugat-európában már bevált gyakorlat természetesen nem pótolja a komplex nőgyógyászati szűrővizsgálatot (amellyel számos, nem daganatos elváltozást is észrevesz, majd orvosol a nőgyógyász), azonban alkalmas arra, hogy a cytológiai lelet birtokában még időben az egészségügyi ellátás felé terelje azokat, akik egyébként csak a már kifejlődött daganatos betegség tüneteivel keresnék fel az orvost.

Mint elhangzott: a Balassagyarmat és vonzáskörzetéhez tartozó, a feladatra önként jelentkező védőnők képzése már befejeződött, a zalaiaké március 13-án indul, így az öt megye mintegy száz településén folyamatosan megkezdődik a kísérleti program.

Rácz Jenő miniszter ehhez kapcsolódva elmondta: az Európában általánosnak mondható orvoshiány miatt egyre több országban térnek át arra, hogy bizonyos, korábban csak szakorvosok által végezhető feladatot bízzanak a felsőfokú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szakdolgozókra, így egy sor diagnosztikai vagy terápiás mozzanatot pl. laborasszisztensek, szülésznők, sőt, patikusok kompetencia-körébe utalnak át, a megfelelő minőségbiztosítás, szakmai protokollok és szakfelügyeleti rendszer működtetése mellett.

Ennek feltételei egyre inkább megteremtődnek nálunk is, bár a ményak-szűrés esetében nem ez szól a védőnői kompetencia kísérleti kiterjesztése mellett, hiszen a szakorvosi kapacitás megfelelő. Csupán az érintettek nem élnek az ingyenes vizsgálat lehetőségével, ezért kell minden egyéb, hatékonynak ígérkező módszert kipróbálni. Maga a Liliom Program is ilyen kísérletként született, nem csak a gazdaság szereplőinek szponzorációjára számított a szaktárca, hanem arra is kíváncsi volt, hogy a marketing és a média eszközeinek professzionális működtetéséből profitálhat-e a népegészségügyi program, az egészségmegőrzés, így végső soron a lakosság.

Mint a program induláskor, ezúttal is megerősítette a miniszter azt a tervet, hogy a szűrővizsgálatok finanszírozását kiterjesztik a magánorvosokra is, ám, mint szavaiból kivehető volt, erre csak bizonyos áttételekkel kerülhet sor.

A szaktárca vezetője szerint ehhez ugyanis az önkormányzati törvényben lévő ellátási kötelezettség feloldására volna szükség, aminek nyomán az egészségbiztosító (valódi biztosítóként működve) attól vásárolja meg a szolgáltatást szektorsemlegesen, aki azt jó minőségben, reális áron nyújtja.

Mivel ez a pont köztudottan az MSZP választási programjában szerepel, ennek megvalósításához először a választásokat kell megnyerni – tesszük hozzá.