Ha a kenyér árt neked!

Első hallásra talán sokakat meghökkent: minden századik embernek életveszélyesen ártalmas a kenyér.

Az orvosi néven coeliakiának (gluten sensitiv enteropathia) nevezett felszívódási zavarral járó tünetegyüttes búza, árpa, zab és rozsliszt fogyasztása után alakul ki az arra érzékeny egyénekben. A glutén súlyosan károsítja a bélnyálkahártyát az arra érzékeny emberekben. Ennek következtében egyebek mellett hasmenés, emésztetlen székletürítés, fogyás, fejlődésben való visszamaradás, növekedési zavar lép fel. Az ásványi anyagok, vitaminok felszívódása ugyancsak zavart szenved, ez utóbbi pedig vitaminhiányos állapotot idéz elő. A következmény súlyos esetben vérszegény, sorvadt végtagokkal, elődomborodó pókhassal rendelkező gyermek illetve felnőtt. A kórkép kialakulásában genetikai tényezők is közrejátszanak.

A lisztérzékenység napjainkban már különleges eljárással vérből és vékonybélből vett szövettani vizsgálattal egyértelműen megállapítható. A következő lépés azonban a könnyűnek aligha mondható, ráadásul jócskán költséges diéta. Az autoimmun betegségben szenvedő ugyanis élete végéig kizárólag kukoricalisztből, rozslisztből elkészített ételeket fogyaszthat a szokásos búza és rozsliszt helyett. Ebből viszont nem nagy a választék, épp ezért (is) a hagyományos sokszorosába kerül.

Ráadásul noha a lisztérzékeny gyermekek, felnőttek nagyobb kórházakban, klinikákon gyomor-bél betegekkel foglalkozó szakemberek (dietetikusok, orvosok, szakasszisztensek) gondozása alatt állnak, a lisztérzékenyek társadalmi beilleszkedése – miképpen a más betegségcsoportokba tartozóknak szintén – igencsak nehéz. Nem mindenütt oldható meg az ellátásuk, így sokhelyütt eleve kirekesztődnek a gyermekközösségek közös étkezéseiből.