Hátraállítottuk az órát, kisebb a szívroham kockázata

Az időátállítás főleg a 65 évesnél fiatalabbakat érintette kedvezőtlenül.

A téli időszámításra áttérve az első, hosszabb hétfői napon kevesebb a szívinfarktus, mint egyébként a hét kezdetén volna. Igaz, tavasszal a nyári időre váltva három napon át is többen kapnak infarktust, mint a megelőző hetekben - a meghökkentő adatokat a világ első orvosi szakfolyóirata, a New England Journal of Medicine közölte egy magyar kutató által vezetett svédországi tudományos vizsgálat alapján.

A kora reggel megjelenő nyári napfény fölhasználásával a mesterséges világítás költségei jelentősen csökkenthetők. Egy évszázada ezért a világ nagyrészén az órát nyári- és téli időszámításra átállítják. A gondolat a villámhárító és a bifokális szemüveglencse föltalálójától, Franklin Benjamintól származik, aki Párizsban vendégeskedve számította ki, mennyit tudna a francia főváros 100 000 lakója az időszámítás módosításával megtakarítani.

Jelenleg évente másfél milliárd ember állítja át az időmérőt, hogy a nappali világításból egy órányit nyerjen. Tavasszal egy órával előreforgatjuk a nagymutatót, ősszel pedig egy órával később kelhetünk. Mindenki, egyéni érzékenységtől függően tapasztalhatja, hogy ilyenkor belső, biológiai óránk megzavarodik, alvási ritmusunk változik és ez néha napokig eltart.

A magyar származású Janszky Imre és kollégája, Rickard Jung svéd kutató - a stockholmi Karolinska Intézet munkatársai - megvizsgálták, hogy az évente ismétlődő időváltoztatás miképpen befolyásolja a szívinfarktus előfordulását. Svédországban 1987 óta igen pontos nyilvántartást vezetnek az ilyen eseményekről és a szakemberek összehasonlíthatták az óraátállítás előtti és utáni hetek infarktus gyakoriságát.

A nyári időszámításra történő áttérés vasárnapját követően, három munkanapon át jelentősen megnőtt az infarktus esetek száma a korábbi hetekhez képest. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert az is sok vizsgálatból ismert, hogy a szívinfarktus leggyakrabban egyébként is hétfő reggel érkezik, de az óraátállítás utáni hétfő-kedd-szerda a szokásos hétkezdethez képest is drámainak bizonyult.

Ezekben a napokban viszont örülhetünk annak, hogy az őszi átállítás hétfőjén statisztikailag is értékelhetően kevesebb infarktusos beteget kellett rohammentővel bevinni a svédországi kórházakba. Az is kiderült, hogy ezt a napszaki változást tavasszal a nők jobban megérezték, míg az őszi váltás a férfiak körében bizonyult kifejezettebbnek. Az időátállítás főleg a 65 évesnél fiatalabbakat érintette kedvezőtlenül.