Késlekedő újraélesztők: kiskórházban és ügyeletben gyakoribb

A betegek 30 %-ánál több mint két perccel a szívmegállás után kezdik meg az életmentő szívmasszázst.

A New England Journal of Medicine január 3-i számában számszerűsítették a fontosságát annak, hogy az ún. kamrai ritmuszavarban szenvedő betegek megkapják az életmentő defibrillációs kezelést. A túlélés esélyei jelentősen emelkednek, ha mindez a szívmegállást követő két percen belül megtörténik.

A nemzeti adatbázis anyaga alapján a szerzők megállapították, hogy a szívmegállás miatt újraélesztett betegek 30 %-nál a szakirodalom által javasoltakkal ellentétben 2 perccel a kamrai ritmuszavar észlelése után kezdték meg a szívmasszázst. A késlekedés nélkül megkezdett újraélesztés 39 %-ban végződött sikerrel, szemben a késve kezdett kezelés 22 %-os sikerességével.

A késve megkezdett újraélesztés gyakori a kisebb intézményekben (250 ágy alatti kórházak), azokban az esetekben, amikor a betegek szívritmusát nem kísérték folyamatos figyelemmel, ill. ügyeleti időben (éjszaka vagy hétvégén).

Eddig csak kisebb tanulmányok foglalkoztak az újraélesztés megkezdésének időpontja és a túlélési esély kapcsolatával. A szóban forgó tanulmány nagyobb statisztikai szignifikanciával rendelkező, mintegy 7000 betegre kiterjedő mintát használt, különös hangsúlyt fektetve a kamrai ritmuszavarban szenvedőkre.

Megfigyelték, hogy a kései szívmasszázs általános jelenség, ám a munka dandárja még csak ezután következik: a szakértőknek olyan rendszereket kell megalkotniuk, amelyek segítségével rövidíthető az újraélesztés megkezdéséig eltelő idő.