Ki védi a védőoltást?

Ezzel a címmel tartottak neves, a védőoltással és a járványüggyel foglalkozó szakemberek konferenciát.

A világon évente ma is 57 millió ember halálát okozzák a fertőző betegségek, vagyis az összes halálozási ok negyede ezekért felelős. A járványos betegségek gyors terjedését a nagyvárosi életforma, a szegénységgel párosuló rossz higiénés és táplálkozási viszonyok és a megváltozott utazási szokások jelentősen elősegítik.

Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet vezetője, dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója, továbbá Vokó Zoltán, az ELTE EET kutatója a mai budapesti konferencián a védőoltás előtti időkről beszéltek, amikor a gyermekhalandóság világszerte tömegméreteket öltött, majd a XVII. Században tevékenykedő Louis Pasteur francia mikrobiológusra és kémikusra emlékeztek, az orvostudomány nagy alakjára, aki a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója volt. Nevéhez fűződik a védőoltási módszerek kidolgozása, munkásságának nyomán milliók életének megmentése.

Az azóta eltelt évszázadokban úgy tartják, a tiszta ivóvíz után - a védőoltások alkalmazása volt a gyermekhalálozás visszaszorításában, továbbá, aminek hatása egy-egy ország, sőt a különböző földrészek gazdasági növekedésének megteremtésében a második legfontosabb tényező.

Az ma már csak kevesek előtt ismeretlen, hogy az emberiség évszázadokon keresztül tehetetlen volt a járványokkal szemben, egészen addig, amíg az immunológia egyik jelentős vívmánya a vakcináció el nem terjedt. Mi volt és mi ma is a védőoltás lényege?

Annak felfedezése és alkalmazása, hogy ha az egyén a fertőzést át sem vészeli, mégis az immunrendszer képes védettséget biztosítani az ismételt fertőzésekkel szemben, ez a képesség az oltásokkal mesterségesen is kiváltható és fenntartható.

Az előadók különböző oldalról megvilágítva a védőoltás fontosságát egy emberként hangsúlyozták, hogy bár eddig nemzetközileg is nagy elismerést kivívott híre, rangja, elismertsége volt a honi védőoltás rendszernek, nyomában a fertőző betegségek megelőzésének hazánk lakosságának várható élettartama más, európai uniós országban élőkénél ma is 6 esztendővel rövidebb.

A fertőző betegségek prevenciójának egyik sarokköve, eszköze a védőoltás. Miután Magyarországon – és a világ gazdagabb fertályán – is megannyi régen halálos, mára alig ismert betegséggé csitult egy-egy, városokat elnéptelenítő kórkép, lásd pestis, fekete himlő, kolera, fekete himlő, torokgyík, járványos gyermekbénulás stb. sokan óvatlanok, el sem hiszik, hogy bármikor támadhatnak, s hiába a megannyi orvosi intelem, ha nem kötelező beoltatni a gyermeket, inkább mellőzik a védelmet.

A médiának, továbbá az internetnek köszönhetően hihetetlen mennyiségű információt kap a lakosság arról, ami érdekli, de ezek – kár lenne tagadni – nem egyike tévhiteket, aktuális, bár nem bizonyított elméleteket, sőt, sajnos időnként politikai érdekeket is tükröző állítások.

Azután szegény gyanútlan, a védőoltást elkerülő, ám a fertőzéseknek igencsak kitett lakosság képtelen megérteni, az akár halálos vírusnak nincs politikai meggyőződése, helyette ártóan, nemet, kort, vallást, bőrszínt nem ismerve lecsap, s jellegénél, súlyosságánál fogva fertőz, ronccsá tesz, végső soron öl.

Az új típusú védőoltások - ezek közül a kötelezőt térítésmentesen adják be, az ajánlottért valóban fizetni kell, elismerten nem is keveset – a szigorú biztonságossági előírásoknak eleget téve, a hagyományos vakcináknál drágábbak. Ugyanakkor tudni kell, hogy alkalmazásuk nyomán származó nyereség értéke is több. „Minden egyes forint, amit megelőzésre költünk, befektetés a saját jövőnkbe, amely később a hosszabb, egészségesebb élet formájában többszörösen megtérül.

A magyar életkorhoz kötött oltási rendszer nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket mutat fel" – mondták az előadók.

A szakemberek hangsúlyozták – vélhetően érdemes megszívlelni az általuk mondottakat: a betegségek kezelése, amennyiben létezik gyógymód, fájdalmasabb, bonyolultabb és többnyire drágább is, mint védőoltással való a megelőzésük.