Kötelezővé válhat a diabétesz-szűrés a háziorvosnál

A becslések évtizedei után végre lezárult az első, országos szintű, kockázat-alapú diabétesz szűrés.

Bár az egészségbiztosító pontos adatokkal rendelkezik arról, hányan állnak kezelés alatt II. tipusú cukorbetegség miatt, a szénhidrát-anyagcsere zavarában szenvedők valódi számáról csak külföldi statisztikák, illetve szakorvosi becslések, tapasztalatok alapján lehetett beszélni eddig. A Központi Statisztikai Hivatal utolsó, 1983-ban végzett adatfeldolgozása a diabétesz előfordulását 2,1 százalékban adta meg (megyénként jelentős eltéréssel), egy közelmúltban lezárt, még nem publikált vizsgálat a Nyugat-Dunántúlon 10 százalékot meghaladó előfordulási gyakoriságot talált.

A betegek számának folyamatos emelkedése, a kórkép népegészségügyi jelentősége, veszélyes szövődményei és ezek kezelésének magas költségei indokolttá tett egy országos kiterjedtségű kockázat-alapú vizsgálatot, amelynek kidolgozására és megszervezésére a Magyar Diabetes Társaság vállalkozott, a csatlakozó háziorvosok közreműködésével. Az eredetileg felnőttekre tervezett vizsgálatot a serdülőkkel is kibővítették, így a 14-69 éves korosztályra kaptak adatokat.

A szűrés két lépcsőben történt, – ismertette dr. Winkler Gábor professzor, a MDT elnöke – az elsőben mind a 8900 felnőtt résztvevő kitöltött egy, a diabétesz kockázati elemeinek meglétét detektáló, az Európai Diabetes Szövetség és a WHO által validált kérdőívet, amelynek értékelése (a cukorbetegség 10 éven belüli megjelenésére vonatkozó pontszám) után kiderült, besorolható-e az illető a fokozott (12 pont fölött) kockázatúak csoportjába. Ha igen, akkor következett a szakma által egyedül elfogadott diagnosztikai elem – az éhomi vércukormérés, - ami megmutatta a cukoranyagcsere zavarának mértékét vagy éppen már a cukorbetegség meglétét, amit természetesen a szakmai szabályai szerinti gondozási-kezelési lépések követtek.

A 12 pontot elérő 4286 személy átlagéletkora 53,4 év, átlagos testtömeg-indexe 29,9 kg/m2, átlagos haskörfogata 101,1 cm volt. Közülük 283 főnél (6,6%) emelkedett az éhomi vércukorszint, 122 esetben (2,85%) emelkedett vércukorszint és csökkent glükóz tolerancia, 19 személynél pedig csak ez utóbbi volt megállapítható. Már meglévő, de a szűrésig fel nem ismert cukorbetegséget 129 személy (3,1%) esetében találtak. Ha mindezt összevonjuk, akkor összességében a vizsgáltak 12,9 százalékánál találtak cukoranyag-csere zavart.

Az Amerikai Diabétesz Társaság által kidolgozott, a serdülők szűrésére használt kérdőíves felmérésre 20 házi-gyermekorvosi praxisban került sor. A 660 megvizsgált gyerek közül 285 lett fokozott kockázatú, utóbbiak 5,6 százalékánál találtak kóros eltérést a cukoranyagcserében, ők – életmódváltás nélkül - akár már a fiatal felnőttkorukat is cukorbetegségben kell leéljék – ismertette dr. Barkay László professzor.

A kiszűrtek lehetőségeiről szólva dr. Jermendy György professzor, az MDT elnök-helyettese elmondta: csak az életmódváltás (azaz a korszerű, egészséges táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás) hozhat eredményt, mivel prevencióra törzskönyvezett gyógyszeres terápia sem Európában, sem Magyarországon nincs, a szakmai konszenzus alapján nem is ajánlott.

A vizsgálat eredményei megerősítették a célzott szűrés kiemelt jelentőségét, így az Egészségügyi Minisztérium anyagi támogatásával még az idén, immáron 100 ezer fő részvételével megismétlik a szűrést az alapellátók közreműködésével, s ha az is hasonló eredményt mutat, a diabétesz-szűrés akár már 2011-ben általános és kötelező elemként bekerülhet a háziorvosi prevenciós programba – mondta el Winkler professzor.

Bejelentette azt is, hogy a tudományos ülés résztvevői úgy döntöttek, hogy a szakmai kollégiumok, tudományos társaságok, a betegszervezetek, a szaktárca, az ÁNTSZ, az OEP közreműködésével létrehozzák a Nemzeti Diabétesz Kerekasztalt, melynek célja, hogy tanácsot adjon a prevenciós stratégia és program, hosszabb távon egy Nemzeti Diabétesz Program kidolgozásához és életben tartsa az erre irányuló kezdeményezéseket.