Megfejtették a migrén titkát

Egyes migréntípusok fennállása esetén megnő az agyi érbetegségek, illetve a szív - és érrendszeri betegségek kockázata.

A Magyar Fejfájás Társaság a napokban tartotta XVII. kongresszusát, melyen a szegedi Neurológiai Klinika munkacsoportjának kutatásai megerősítették, hogy a migrént a központi idegrendszer működészavara okozza. Egy referátum pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes migréntípusok fennállása esetén megnő az agyi érbetegségek, illetve a szív - és érrendszeri betegségek kockázata, ami abból is adódhat, hogy a migrénesek jelentős részének magasabb a koleszterinszintje.

dr. Ertsey Csaba neurológus, a Magyar Fejfájás Társaság elnöke elmondta, hogy hazánkban legalább egymillió ember szenved a súlyos, sokszor akár elviselhetetlenül erős fájdalommal együttjáró migrénben, ami mind a munkavégzést, mind a legegyszerűbb hétköznapi teendők elvégzését is gátolhatja.

Ez a különösen a nőket gyakran elérő fejfájás-forma az agy, az ép idegrendszer működészavara következtében alakul ki, mintegy annak „szoftverhibája". Egyénenként változó rendszerességgel lép fel, sokaknál havonta többször is. Ajánlatos minél előbb kideríteni, hogy a sűrű fejfájás valamilyen más betegség kísérőtünete-e, vagy pedig az önálló fejfájás-betegségek egyike. Ezek közül - súlyosságát és előfordulási gyakoriságát tekintve – a többnyire féloldalon jelentkező, lüktető, mozgásra fokozódó, esetleg hányingerrel, hányással, fény- és hangérzékenységgel együtt járó migrén a legfontosabb. Kezeletlen esetben 4 órától akár 3 teljes napig eltarthat.

Érdemes felkeresni az országban működő mintegy 30 fejfájás centrum valamelyikét a háziorvos beutalójával. Itt neurológus szakorvosok - a migrén diagnózisának felállítását követően - hatékony rohamgyógyszert, azaz a már meglévő fejfájást megszüntető készítményt tudnak adni a betegnek. Ezt az ő javaslatukra később a háziorvos is felírhatja.

Azoknak, akiknél nagyon sűrűn jelentkeznek a migrénes rohamok, ajánlottak a megelőző gyógyszerek is, illetve az olyan életmódbeli változtatások (ritmusos életvitel, mozgás, stb.), amelyek ugyancsak a rohamok számát mérséklik.