Mire jó a kanyaró? | Weborvos

Kisebb valószínűséggel fejlődik ki allergia azoknál a gyerekeknél, akiknek korábban volt kanyarófertőzésük

Kisebb valószínűséggel fejlődik ki allergia azoknál a gyerekeknél, akiknek korábban volt kanyarófertőzésük - közölték egy nagyszabású európai tanulmány szerzői a Pediatrics című orvosi folyóirat márciusi számában.

Az elmúlt évtizedekben szaporodtak az allergiás rendellenességek, amivel egybeesett sok gyerekkori fertőzés arányának csökkenése, valamint a védőoltások alkalmazásának növekedése - állapította meg Helen Rosenlund, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa és kutatócsoportja. Korábbi vizsgálatok azonban - melyek összefüggést kerestek az allergia, a kanyarófertőzés és a kanyaró elleni védőoltás között - hol pozitív, hol negatív, esetleg semleges eredménnyel zárultak.

A PARSIFAL elnevezésű tanulmány olyan gyerekekre összpontosított, akik az antropozófia szemléletében nevelkedtek. (Ezt a szellemi irányzatot Rudolf Steiner alapította, akinek nevét Magyarországon többnyire a Waldorf-óvodák és -iskolák révén ismerik.) Ezek a gyerekek jellemzően kevesebb antibiotikum, lázcsillapító és védőoltás használatával nevelkednek, étrendjükben sok "biodinamikus" étel szerepel.

A PARSIFAL tanulmányban a kutatók 12 540, öt és tizenhárom év közötti gyerek adatait elemezték. A vizsgálódók szerint a résztvevő gyerekek 73 százaléka volt beoltva kanyaró ellen, 20 százalékuknál fordult elő kanyarófertőzés (beleértve a beoltott gyerekek 11 százalékát is) és 14 százalékuk sem védőoltás, sem természetes fertőzés formájában nem találkozott a kórokozóval.

Rosenlund csoportja megfigyelte, hogy azon gyerekek körében, akiknek sosem volt kanyarójuk, a beoltottaknak nagyobb valószínűséggel alakult ki nazális allergiájuk (melynek tünetei a szénanátha, tüsszögés, orrdugulás és viszketés). A további elemzés szerint az allergia kisebb eséllyel jelentkezett azoknál a gyerekeknél, akiknek volt már kanyarójuk, ám azoknál nem, akiknél védőoltás előzte meg a betegséget.