Nyár a télben: hiába menekülsz, hiába futsz...

Egy behurcolt eset kapcsán ismét felbukkant nálunk a tífusz és öt utazónál maláriát mutattak ki.

Bár az utazási irodák a gazdasági válság következtében jelentős visszaesésről számoltak be, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az idei esztendő első hat hónapjában a magyarok kiutazási kedve nem csökkent. A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 7,8 millió alkalommal utaztak külföldre, számszerűsítve a lakosság fele legalább egyszer átlépte a határokat 2009-ben. Mindemellett a többnapos utazásoknál az átlagos tartózkodási idő is nőtt 11-ről 12 napra.

A KSH és az online kutatás adatait összevetve Magyarországról csaknem 250-350 ezer ember készül olyan területre, ami komoly egészségügyi veszélyeket rejt.

Trópusi országok – a halálos betegségek melegágyai
A trópusi úti célpontok többsége a fejlődő világ országaiban található, ahol nagy a szegénység és elmaradott körülmények között élnek az emberek: többnyire hiányzik a csatorna- és vízellátás. Emiatt elterjedtek a szennyezett vízzel és étellel terjedő fertőzések: hepatitis A, kolera, hastífusz, szalmonella stb.

Ráadásul az országok pénzügyi helyzete miatt többnyire az egészségügyi ellátás színvonala sem megfelelő. A trópusi, esős éghajlatban számos olyan rovarral, moszkitóval találkozhatunk, amelyek veszélyes betegségek kórokozóit hordozhatják: így sok helyen kötelező a csípéssel terjedő sárgaláz elleni oltás, ajánlott a malária parazita elleni gyógyszeres védekezés, valamint rovarriasztó szerek használata az oltással nem megelőzhető dengue láz ellen. A trópusi turistaparadicsomokban gyakran virágzik a szexturizmus, ami a szexuális úton terjedő betegségek melegágya: hepatitis B ellen védőoltás ajánlott, a nemi betegségek és a HIV ellen pedig óvszerrel védekezhet az utazó! A H1N1 világjárvány terjedése miatt pedig azzal is számolnia kell az utazóknak, hogy a forgalmas reptereken bármikor új típusú influenzával fertőződhet.

H1N1 járvány – erre is készülnie kell az utazóknak
Bár a trópusi országokban nem az influenza jelenti a legnagyobb veszélyforrást, az idei esztendőben a H1N1 járvány terjedésével erre is fel kell készülnie az utazóknak. Előfordulhat ugyanis, hogy a H1N1 vírus által erősen érintett európai nagyvárosok repterein a gyanútlan utazó megfertőződik. A fertőzés utazás esetén komoly rizikót jelenthet, hiszen előfordulhat, hogy a célországban nincsenek meg a gyógyításhoz szükséges egészségügyi eszközök, gyógyszerek és intézmények. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az északi féltekén, az influenzaszezon kezdetét követően tovább erősödött a H1N1 járvány, a fertőzöttek számát 440 ezerre becsülik, a nyilvántartott elhunytak száma pedig elérte 5700 főt.

Ha valaki idén szeretne hosszabb útra indulni, akkor már jóval az utazás előtt érdemes beoltatnia magát H1N1 ellen, hiszen az amerikai betegségmegelőzési központ (CDC) szerint a betegeknek egyáltalán nem ajánlott az utazás. Utazás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni arról, hogy a meglátogatandó országokban nem vezettek-e be karantént a H1N1 fertőzés megelőzésére, hiszen ebben az esetben kötelezően be kell mutatni a H1N1 elleni védőoltást bizonyító dokumentumot, illetve előfordulhat, hogy az európai utazókat egyáltalán nem engedik be az országba.

Az aktuális információkról az adott célországok nagykövetségein kérhetünk felvilágosítást. A H1N1 elleni védőoltást szintén az oltóközpontokban, illetve a háziorvosoknál igényelhetik az utazók. Ha már valaki megfertőződött, akkor antivirális készítményekkel kezelheti betegségét, amelyről szintén az orvosoknál tájékozódhatunk.

Az Unióban is gyakoriak a trópusi utazási betegségek
Az ECDC október végén hozta nyilvánosságra a 2007-es év összesített európai egészségügyi riportját, amelyben olyan betegségek előfordulásáról is beszámoltak, amelyek lényegében teljesen hiányoznak az öreg kontinensről, viszont nagyon gyakoriak a trópusi utazók által kedvelt fejlődő országokban. A mintegy 20 kolerás eset például egyértelműen utazók felelőtlenségének köszönhető. Ezek többsége felnőtteket érintett, akik olyan helyre látogattak, ahol magas volt a fertőzött ivóvízzel terjedő kolera veszélye.

A szintén szennyezett étellel és itallal terjedő hepatitis A esetében még siralmasabb a helyzet, hiszen a behurcolt vírus sokszor helyi járványokat alakított ki, ráadásul a keleti blokk szegényebb európai országaiban még ma is endémiás a hepatitis A. Mintegy 14000-en fertőződtek meg hepatitis A-val, a legtöbben Romániában, Bulgáriában, Franciaországban és Olaszországban. A vírus előfordulása gyakori volt 2007-ben a köztudottan nagy utazónak számító országokban, Nagy-Brittaniában és Németországban is.

A fertőzött élelmiszerekkel és vízzel a salmonella typhim baktérium is megbetegítheti az utazókat, 2007-ben Európában 456 hastífusz esetet regisztráltak, a legtöbbet Franciaországban, Portugáliában, Németországban és az Egyesült Királyságban. Szinte minden fertőzés esetében jól megfigyelhető volt a szezonalitás, azaz a nyári és a téli utazási szezont követően növekedtek meg hirtelen a betegszámok, bizonyítva ezzel azt, hogy az utazók hurcolták be a kórokozókat az Unióba. Az egyértelműen utazás alatt elkapható malária fertőzés 3800 európait érintett, ők szintén a nagy utazó nemzetek köréből kerültek ki: Nagy-Brittania, Németország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország és Belgium. A sárgaláz vakcina kötelezővé tétele azt eredményezte, hogy ez a veszélyes fertőzés nem jelent meg az Unióban.

Felelőtlenek a magyar utazók
A magyar utazók oltási hajlandósága elmarad a Nyugat-Európában tapasztalható mértéktől, míg ott az utazók csaknem negyede egészségügyi szempontból is felkészül utazására, különösen igaz ez a trópusi desztinációkra, addig Magyarországon a külföldre látogatók alig 10%-a van beoltva például hepatitis A és B ellen. A ritkább fertőzések és betegségek megelőzéséről pedig nem állnak rendelkezésre információk.

Az Országos Epidemiológiai Központ jelentései szerint tavaly összesen 414 hepatitis vírusos fertőzés fordult elő az országban, egy behurcolt eset kapcsán ismét felbukkant nálunk a tífusz és öt utazónál maláriát mutattak ki. Annak ellenére, hogy a trópusi országokban valódi veszélyhelyzetben vannak a nyaralók, a magyar utazók védőoltási hajlandósága rendkívül alacsony.

Az Egészségtudatos Utazásért Program tavaszi kutatásának adatai szerint az utazók nem tartják veszélyesnek az úti célpontokat. A válaszadók 29%-a általában nem tudja, hogy a kiválasztott országban milyen fertőzések és egészségügyi problémák fordulnak elő, 47% meg van győződve arról, hogy ahova készül, ott nincs sem a hepatitis veszélynek, sem más fertőzésnek kitéve, csupán 24% nyilatkozott úgy, hogy hepatitis és egyéb fertőzésveszélyes országba készül. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyarok nincsenek tisztában a valósággal! A H1N1 világjárvány kapcsán is elmondható, hogy az oltási hajlandóság messze elmarad a várakozásoktól, és nincs ez másként az utazók esetében sem, holott ők a forgalmas reptereken sokkal nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg H1N1 vírussal.

Elengedhetetlen az egészségügyi felkészülés a trópusi nyaralásra!
Ha valaki a hideg télből a nyárba indul, akkor mindenképpen gondolnia kell az egészségügyi felkészülésre. Érdemes az utazás előtt minimum hat héttel ellátogatni az oltóközpontokba vagy a háziorvoshoz, és tájékozódni arról, hogy a kiválasztott úti célponton milyen fertőzések fordulnak elő.

A trópusi országokba szinte kivétel nélkül ajánlott a hepatitis A és B elleni védőoltás felvétele, amelyből három adag életre szóló védelmet biztosít. A jelenlegi H1N1 járvány miatt tanácsos influenza elleni vakcinát is kérni, vagy antivirális szert magukkal vinni az utazásra. Az afrikai és dél-amerikai régióban gyakori a malária, amely ellen különféle készítményekkel védekezhetnek az utazók.

Az adott célponttól függően kolera, tífusz, sárgaláz, veszettség és tetanusz elleni védőoltás is ajánlott. Ráadásul a sárgaláz elleni védőoltás bizonyos országokba kötelező, azaz a határátlépéskor igazolni kell az oltás felvételét. Sárgaláz elleni védőoltást csak az ÁNTSZ által kijelölt oltóhelyeken (lásd: www.utazaselott.hu ) lehet felvenni.

Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a védőoltásokkal megelőzhető fertőzések mellett számos olyan kórokozóval is találkozhatnak a nyaralók, ami ellen nincs megfelelő védelem. Az elővigyázatos viselkedés és a körültekintő magatartás mindenkinek ajánlott. Amennyiben valaki az utazását követő néhány hétben megbetegszik, azonnal forduljon orvoshoz, mert a trópusi fertőzések bizonyos esetekben halálos kimenetelűek lehetnek.