Nyíltan, nyílt napon a mellrákról | Weborvos

Minden korosztályt várnak az interaktív, őszinte megbeszélést szolgáló nyílt napra szombaton.

Ismeretterjesztő előadásokkal, interaktív fórummal, egyéni konzultációs lehetőségekkel, korlátozott számú mammográfiás szűrési és számos más vizsgálati lehetőséggel várják az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika és Onkoterápiás Centrumában május 9-én, szombaton. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott rendezvény fővédnöke Halász Judit, s minden évben az anyák napját követő héten szeretnék megszervezni, derült ki dr. Torgyík László onkológus szavaiból a klinikán ma rendezett sajtótájékoztatón. Közérthető módon, hétköznapi nyelven szeretnének tájékoztatást adni, illetve beszélgetni résztvevőkkel a nők körében második leggyakoribb halált okozó ráktípusról.

A rendezvény kilenc órakor kezdődik és egészen délután négy óráig rövid ismeretterjesztő előadásokat hallhatnak az érdeklődők, akik minden témában kérdezhetnek is az előadóktól. A szűrések fontosságáról (Szűrés vagy megelőzés? – dr. Dömötöri Zsuzsanna, a mammográfia vezetője), a megelőzés lehetőségeiről (Megelőzés. Mire figyeljünk? – dr. Szita Anita), a terápiákról (Gyógyszer? Műtét? Sugár? – dr. Dank Magdolna onkológus), a közszájon forgó hiedelmekről, félreértésekről (Félelmek, hiedelmek, mellékhatások, megoldások – dr. Szentmártoni Gyöngyvér), a betegség okozta gyötrelmekről, félelmekről (Daganatom van?... az első döbbenet – egy volt beteg és dr. Zergényi Éva; A lélek gyötrelmei, remények és kétségek – Gerlei Zsolt; Azt hallottam… – dr. Borbély Erika). Az előadások mellett egyéni konzultációs lehetőséggel élhetnek a résztvevők, akik onkológussal, sebésszel, plasztikai sebésszel, pszichológussal, dietetikussal, gyógytornásszal, lymphológussal, vagyis egy onko-team tagjaival beszélhetnek.

A mellrák 2002-ig vezető halálok volt, azóta második helyre szorult (jelenleg a tüdőrák vezet), évente közel nyolcezer új daganatos esetet jegyeznek hazánkban.

A szűrések fontosságát nem győzték hangsúlyozni a jelenlévő szakemberek, köztük dr. Dömötöri Zsuzsanna, mondván, a korai stádiumú rák jóval nagyobb eséllyel gyógyítható, hiszen ekkor még lokalizált, nem terjed szét a szervezetben, s kevésbé agresszív, mint későbbi állapotában. A nők egy része fél a mammográfiás vizsgálattól az esetleges fájdalom miatt, ám a női ciklust követően a mellállomány nyugalmi állapotában ez kevésbé okozhat gondot. Szintén óvott attól, hogy valaki a minimális sugárterhelés miatt maradjon távol, ugyanis sokkal nagyobb a hozadéka a röntgenes eljárásnak, amit egyelőre nem tud kiváltani az MR és egyéb vizsgálat, ugyanis a röntgen általában megbízható, és könnyen hozzáférhető diagnosztikai lehetőség.

A klinika korszerű vizsgálati és betegellátási lehetőségeit dr. Bérczi Viktor igazgató vázolta a sajtó képviselői számára, adatokkal is szolgálva. A fekvőbeteg osztályon ötezer, az ambulancián tizenhat ezer esetet jegyeztek tavaly. Nemrég helyezték üzembe a digitális mammográfiás készüléküket, tizenhat szeletes CT-jük, ultrahang-részlegük van.

Lapunk felvetette, hogy az onkológusok körében akadnak olyanok, akik úgy vélik, a szűrésekkel kapcsolatban nem teljes körű a tájékoztatás, ugyanis a hátrányokról nem esik szó, mint például a téves diagnozisokról, túlkezelésekről. Egy általuk ismertetett statisztika szerint 2000 szűrésre járó nő közül egy biztosan megmenekül a halálos kórtól, ám kétszáz egészséges asszony kap emlőrák gyanújára utaló téves diagnózist, tízet pedig feleslegesen kezelnek. Az ilyen hírek elbizonytalaníthatják a nőket, tettük hozzá. Dr. Torgyík László válaszában leszögezte, az emlőrák megállapítása hármas diagnosztikán alapul: a mammográfia, az ultrahang, majd gyanú esetén a szövetminta-vétel következik, ami először vékonytűs biopsziát jelent, és ha fennáll az emlőrák lehetősége, akkor a vastagtűs szövettani megerősítést követően kezdődik meg az emlődaganatos beteg kezelésre. A diagnosztikai pontosságot ez a hármas alap 99 százalék fölé emeli, tette hozzá.