Prosztatavizit: Jaj, csak azt ne!

Így kiáltanak fel rémülten a férfiak amikor dűlmirigy vizsgálatra küldik őket a háziorvosok.

A prosztata a húgyhólyag és a végbél között elhelyezkedő gesztenye nagyságú és alakú mirigy. A férfiak élete során különböző méretű, például születéskor éppen csak borsónyi, gyermekkorban lassan növekszik, majd a serdülőknél hirtelen megnagyobbodik. Úgy 20 esztendős korra a normál felnőttre jellemző méretet és formát ölt, s ez az állapot 45-50 éves korig általában nem is nagyon változik. Innentől kezdve a legtöbb férfinél újfent növekedésnek indul. Miként Prof. Dr. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Kórház urológiai osztályának vezetője fogalmazott, a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BHP - benignus prostata hyperplasia) ez a folyamat.

A jóindulatú prosztata az „erősebbik nem" leggyakrabban előforduló jóindulatú daganatos megbetegedése, ami egyre inkább befolyásolja az egészségi állapotot és az életminőséget. A férfiak többsége prosztata megnagyobbodásban szenved ugyan, de erről nem tudván, továbbá a vizsgálatoktól való félelem okán, csak kis hányaduk fordul urológus szakemberhez, s kap megfelelő kezelést. Bizonyítják ezt a szomorú statisztikák is, nevezetesen, hogy a 40-64 évesek 20 százaléka, a 65 év felettiek 40 százaléka már prosztata megnagyobbodással küszködik, sőt, a 60 évnél idősebbek BHP gyakorisága 50 százalékos, a 80 felettieknél ugyanez eléri a 88 százalékot.

A Semmelweis Egyetem urológus adjunktusa, dr. Riesz Péter a betegségre figyelmeztető tüneteket sorolta. Mint mondotta: a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tünetei tipikusak, bár igen változatosak. Gyakori, sürgető vizelési inger, préseléssel indított nehéz vizelés, gyenge, akadozó vizeletsugár, hólyagfájdalmak, vizelet visszatartási nehézségek, utócsepegés, súlyosabb esetekben a vizelet pangása a hólyagban egyaránt jelezheti a betegséget, ami fájdalommal és a nemi élet korlátozásával is járhat.

A szakemberektől megtudtuk, hogy a prosztatát érintő betegségek vizsgálata több lépcsőben történik. Normál prosztata vizsgálatnál tapintási leletből következtethetnek a prosztatát érintő betegségre, s esküsznek rá az urológusok, hogy az egészséges férfiaknál a végbélen át történő ellenőrzés nem fáj, tehát nincs mitől félni! Az ultrahangos ellenőrzésnél a prosztata méretéről és szerkezetéről kap képet a vizsgáló orvos. Ilyenkor a normális, egészséges prosztata szerkezetéhez nem tartozó terület is észrevehetővé válhat.

Azután ott van a már sokak által ismert PSA kontroll. A vérvétel, ami során a vérben található PSA-nak nevezett speciális fehérje vérszintje a prosztata állapotára utalhat. Amennyiben a normál értéknél emelkedettebb a PSA szint, az a prosztata valamilyen megbetegedésének jelzése lehet. A vérvizsgálat azért fontos, mert a BPH tünetei a prosztatrákéhoz nagyon hasonlóak lehetnek. A laborvizsgálat segíthet a prosztata jó és rosszindulatú megbetegedésének elkülönítésében.

Milyen lehetőségei vannak a BPH kezelésének? Mindenekelőtt a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett zajló várakozó megfigyelés, azután a gyógyszeres kezelés, végül, ha a beteg állapota nem javul, hanem romlik, elodázhatatlan a műtéti beavatkozás. Tudni kell, hogy a hatékony gyógyszeres kezeléssel a sebészeti beavatkozások száma nagyban csökkenthető, arról nem szólva, hogy a gyógyszeres kezelés kevésbé megterhelő, mint a műtét. Az ideális gyógyszeres kezelés célja a tünetek gyors és hosszú távú enyhítése, a rendellenes prosztataméret csökkentése.

Ma már a betegség korszerű gyógyszeres kezelésében egyre nagyobb teret hódít az úgynevezett kombinációs terápia. Ez a megoldás nagymértékben csökkenti a prosztata térfogatát, hosszútávon enyhíti a betegség romlását.