Súlyzó kell a futócipő mellé

Súlyemelés csökkenti a zsírt és javítja az anyagcserét egerekben.

A Bostoni Orvostudományi Egyetem (BUSM) kutatói bebizonyították egereken, hogy a kézi súlyzók ugyanolyan fontosak lehetnek a fogyásban és az egészség javításában, mint a futócipők használata. A felfedezés azon alapul, hogy a vázizomzat kétféle rostból áll. Az állóképességi edzés, mint a futás, az I-es típusú izomrostok mennyiségét növeli, míg az ellenállóképességi edzés, mint a súlyemelés, a II-es típust.

Egy egér genetikai modellt felhasználva, a BUSM kutatói bebizonyították, hogy a II-es típusú izomtömeg növekedése csökkentheti a testzsírt, ezzel csökkentve a teljes testtömeget és javítva az anyagcsere paramétereken, mint például az inzulin rezisztencián. Ezen kutatások szerint a súlyemelő testmozgás az állóképességi edzések mellett jótékony hatással lehet a túlsúlyos emberekre. A kutatás eredményeiről a Cell Metabolism február 6-ai kiadása számolt be.

A kutatók genetikailag módosított egereket, „MyoMouse"-okat használtak fel a II-es típusú rostok növesztéséhez az izom növekedését szabályoz gén aktiválásával. Az Akt1 nevű gént úgy módosították, hogy a kutatók ki és be tudják azt kapcsolni. Testmozgás nélkül is, a gén aktiválásával a MyoMouse-ok fizikailag erősebbekké válnak. Amikor a gént kikapcsolták, az egér visszatért eredeti erőnléti állapotába. A MyoMouse ugyan egy átlagos egérnél erősebb és gyorsabb, ám a mókuskeréken kevesebb kitartással fut, ami szintén a II-es típusú izomzat növekedését igazolja az I-es helyett. Tehát olyan egerekké lettek genetikailag beprogramozva, mint egy erőteljes sprinter, a sovány maratoni futók helyett.

A kutatás során az Akt1 gént kikapcsolták, és a MyoMouse-oknak magas zsír- és cukortartalmú táplálékot adtak, amelynek kalória összetétele a gyorsétkezdék menüjéhez volt hasonló. Egy nyolchetes időszak során az egerek elhíztak, inzulinrezisztensek lettek, és zsírsavak rakódtak le májukban; ez az állapot a zsírmáj.

A kutatók ezután aktiválták az Akt1 gént az állatokban, aminek hatására II-es típusú izomrostok nőttek bennük. „Érdekes módon a II-es típusú izomrostok növekedésével a teljes testtömeg csökkent a zsírtömeg nagymértékű csökkenése következtében. Emellett a vérvizsgálatok igazolták, hogy az egerek anyagcseréje normálissá vált és zsírmájuk hamar elmúlt."- közölte Dr. Kenneth Walsh PhD, gyógyszertani professzor, a cikk első szerzője, és a Molekuláris Kardiológia vezetője a Whitaker Kardiovaszkuláris Intézetben (BUSM).

A jótékony változások annak ellenére végbementek, hogy az egerek továbbra is ugyanazon a magas-kalóriájú étrenden éltek, és fizikai aktivitásuk nem nőtt. „Eredményeink azt mutatják, hogy a II-es típusú izom nem csak azt teszi lehetővé, hogy nehéz súlyokat emelhessünk, hanem fontos az egész test anyagcseréjének szabályozásában is."- tette hozzá Dr. Walsh.

További vizsgálatok azt találták, hogy az egerek azért égettek zsírt, mert zsír- és májsejtjeik fiziológiája és génexpressziója megváltozott. „Úgy tűnik, a II-es típusú izomrostok növekedése az ilyen egyéb szövetekkel való kommunikációs képességükön keresztül indítja be a változásokat."

Az eredmények szerint a II-es típusú izomzat az egész szervezet anyagcseréjének szabályozásában játszik fontos szerepet azáltal, hogy képes távoli szövetek anyagcsere tulajdonságait megváltoztatni. Ezek az adatok azt is sugallják, hogy a súlyemelő edzés, az állóképességi tréning mellett, kifejezetten előnyös lehet a túlsúlyos egyének számára.

Végül, a kutatás hozzájárulhat az öregedési folyamat jobb megértéséhez is. „30 éves kor felett az emberek közel 3 kg-ot veszítenek izomzatukból évtizedenként. Meglepő módon, az öregedéssel főként a II-es típusú izomszövet mennyisége csökken. Tehát egy 50 éves ember lehet, hogy viszonylag jól teniszezik vagy fut, mert megőrizte I-es típusú rostjait, de súlyemelésben már alulmaradna."- magyarázza Dr. Walsh. Evvel tehát az új kutatás azt sugallja, hogy a II-es típusú izomzat csökkenése idővel hozzájárulhat az elhízás és a cukorbetegség kialakulásához.

A BUSM kutatói azt feltételezik, hogy a MyoMouse-okban megfigyelt izomnövekedés jótékony hatásai számos jelzőmolekula termelésén és kiválasztásán keresztül mehet végbe. Dr. Walsh és munkatársai jelenleg azokat az új fehérjéket azonosítják, amelyekre az izomnak szüksége van a más szövetekkel való kommunikációhoz. Ezek az új fehérjék, a myokinek, olyan új terápiák célpontjává válhatnak, amelyek a súlyemelés előnyeit utánozzák az elhízás, a cukorbetegség és az izomsorvadás kezelésére.