Szívünkre megy a zaj | Weborvos

A szív-érrendszeri betegségek – világszerte – a halálozás több mint 30 százelékáért felelősek.

A zaj az egyik legsúlyosabb környezeti és munkahelyi ártalom, mely egy napjainkban végzett német felmérés szerint a felnőtt lakosság 36 százalékát érinti. A kérdés jelentőségét aláhúzza egy másik, európai vizsgálat, mely szerint a dolgozók egyharmadát éri zajártalom – napi munkaidejük 25 százalékában.

A krónikus zaj expozíció élettanilag káros, olyan pathofiziologiai hatásokat indít be, melyek kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához vezetnek. Már korábbi megfigyelések is beszámoltak a krónikus zaj expozíció és az infarktus, valamint a zajártalom és a hypertonia összefüggéséről. Egy Berlinben végzett tanulmány szerint 70 decibel feletti utcai zajszint már marginálisan növeli az infarktus rizikóját.

Az Európai Kardiológus Társaság folyóirata /EHJ/ egyik legújabb számában 32 berlini kórház közös vizsgálatáról számolt be, melyben 70 évnél fiatalabb (átlag 58 éves), 4115 infarktus miatt kórházba felvett, berlini lakós vett részt (74 % volt férfi, és 26 % nő). Egyenként vizsgálták a betegek szubjektív zajérzékenységet (0-5 skálán) és az objektív zajexpoziciót is, vagyis a környezeti, utcai zajhatást Berlin zajtérképén, a beteg lakhelye alapján, míg a munkahelyi zajexpoziciót egy standardizált skála alapján értékelték. Megállapították, hogy a szubjektíven megítélt zajterhelés nőkben kismértékű, 1,47-szeres rizikó növekedést okozott, férfiakban ez nem volt kimutatható. Az objektív zajexpozíció, pl. a környezeti zajártalom (utcai, építkezési zaj) nőkben több mint 3,36-szorosára, férfiakban 1,46-szorosára növelte az infarktus rizikóját. A munkahelyi zajterhelés a férfiak infarktus rizikóját 1,31-szeresére emelte, nőkben nem fokozta a kockázatot.

A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a krónikus zajterhelés enye-közepes mértékben növeli a szívinfarktus kockázatát, és rámutat a férfiak és nők közötti különbség kérdésére is.

A zajterhelés és az infarktus közötti kapcsolat magyarázata a „pszichológiai stressz". A krónikus zajhatás ingerültséget, haragot teremt, ez pedig növeli a vér stressz anyagainak /katecholaminok/ termelését. Emelkedik a vérnyomás, nő a vérplazma lipid szintje.
Így lesz a zaj az atheroszklerosis-, vagyis számos kardiovaszkuláris betegség exogen (!) rizikó faktora.

Az infarktus új, preventív stratégiáinak a zajterhelésre is tekintettel kell lenniük!