Szoptatás: nem a mérleg a lényeg

A csecsemő szükségleteinek megfelelő anyatejmennyiséget legjobban az igény szerinti szoptatás biztosítja - állítják a szakemberek.

A Szoptatást Támogatók Szakmai Közössége nyílt levélben fordul Dr. Szabó Lászlóhoz, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnökéhez a Cumisüveg és tudomány c. kampány kapcsán:

Tisztelt Dr. Szabó László!

Azért fordulunk Önhöz, mert ugyan örömünkre szolgál, hogy a „Cumisüveg és tudomány" című kampány során hangsúlyozzák a szoptatás fontosságát, részletesen foglalkoznak a 6-12 hónapos csecsemők táplálásában a tehéntej alapú élelmiszerek kérdésével, valamint a só és a cukor korai bevezetésének veszélyeivel, mégis aggályainknak kívánunk hangot adni.

Valóban fontos az, hogy a csecsemők egy éves kor alatt ne kapjanak hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket, valamint tehéntejet. Ennek a problémának a túlhangsúlyozása ugyanakkor elfed egy még nagyobb jelentőségűt: a fél éves kor alatti csecsemőtáplálás hiányosságait. A 6 hónapos korig történő 50%-os szoptatási gyakoriság megtévesztő, valójában alig van fél évig kizárólag szopó csecsemő.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét azokra az elhangzott állításokra, melyek a szoptatás sikerének meghiúsulásához vezethetnek, és így félő, hogy a kampány a kitűzött célon felül más, nem kívánatos hatást is fog eredményezni. Aggályosnak érezzük ugyanis, hogy a kampány során több olyan tudományos tényről nem esik szó, amely ennek a korosztálynak az egészséges táplálását, a szoptatást érinti!

1. A kampány során többször hivatkoznak arra, hogy a 6 – 12 hónapos gyermeknek 5 – 8 dl anyatejre, illetve ennek hiányában ugyanennyi tápszerre van szüksége. Az érvényben lévő ajánlások ezt nem támasztják alá: ilyen adat nem szerepel a szakirodalomban. Közismert viszont, hogy a csecsemő szükségleteinek megfelelő anyatejmennyiséget legjobban az igény szerinti szoptatás biztosítja. Félő, hogy a számadatoknak ilyenfajta hangsúlyozása arra ösztönzi az édesanyákat, hogy a mérleget figyeljék kisbabájuk jelzései helyett. Ez bizonytalansághoz, sőt szükségtelen tápszeres kiegészítéshez vezethet, ami az anyatej mennyiségének csökkenését, és idő előtti elválasztást eredményezhet.

2. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a kampány során többször elhangzott, hogy hat hónapos kor után csökkenni kezd az anyatej mennyisége. Ez azonban korántsem elkerülhetetlen. Ha a szoptatási gyakorlat megfelelő, vagyis az anya igény szerint szoptat, és a szilárd ételeket nem anyatej helyett, hanem annak kiegészítésére, szoptatás után adja, az esetek túlnyomó többségében nem várható csökkenés. Egy felmérés minden bizonnyal rávilágítana, vajon milyen – részben egészségügyi dolgozók, orvosok által terjesztett – tévhitek vezethetnek a helytelen szoptatási gyakorlathoz, amely oly sok anyánál az anyatej mennyiségének tapasztalt csökkenését okozza.

3. Az is elhangzott, hogy a tápszer majdnem olyan jó, mint az anyatej. Erről szó sincs, sem összetételében, sem hatásában nem vethető össze a két táplálék, a táplálás módjának lelki vonatkozásairól és sok egyéb részletéről nem is beszélve. Ezért és mivel a tehéntej alapú tápszerek a tehéntejhez hasonlóan szintén felelősek lehetnek allergiás betegségek kialakulásáért, az Egészségügyi Világszervezet az anyatej pótlására elsősorban a donor női tejet javasolja, és csak ennek hiányában a tápszert.

4. Arra is kitértek, hogy a csecsemő súlyfejlődése egyenletes, ha ellaposodik, az a tejtermelés elégtelen voltára utal. Valamint azt is elmondták, hogy egy egészséges csecsemő egyéves korára megháromszorozza a születési súlyát. Ezek a kijelentések nagyon sok csecsemőre nem igazak, túlságosan sematikusak, és alkalmasak arra, hogy megingassák az anyák hitét abban, hogy szervezetük képes elegendő tejet termelni gyermekük számára, méghozzá annyi ideig, ameddig az szükséges. Ezért félő, hogy a nem átlagosan gyarapodó, de egészséges csecsemők indokolatlan tápszerezéséhez vezetnek.

5. Szeretnénk még megjegyezni, hogy aggodalomra ad okot, hogy a társaság zászlajára tűzött egy olyan szimbólumot, mint a cumisüveg! Tapasztalatunk szerint és a nemzetközi szakirodalom alapján is elmondhatjuk, hogy a cumisüveg és a cumi használata önmagában is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy számtalan csecsemő kénytelen pár hónapos korára nélkülözni az
anyatej áldásait.

Az utóbbi évtizedekben a szoptatás tudománya óriási fejlődésen ment keresztül. Könyvtárnyi tudományos kutatás és gyakorlati munka áll ezen ismeretek hátterében. Kérjük, hogy pozícióját kihasználva segítsen abban, hogy szülessen meg egy csak szoptatásról szóló és a szoptatással kapcsolatos tudományos ismereteket tükröző módszertani levél, melynek összeállításába vonják be a nemzetközi oklevéllel rendelkező laktációs szaktanácsadókat. Javasoljuk az AAP 1997 decemberében kiadott és 5 évente megújított "Breastfeeding and The Use of Human Milk" című ajánlásának tanulmányozását, alapul vételét.

Úgy gondoljuk, hogy a magyar csecsemőknek is van annyi joguk az egészséges táplálkozáshoz, mint a más országokban élőknek. Szerencsére ma már elmondhatjuk, hogy Magyarországon is számos értékes tapasztalattal és tudással rendelkező szoptatási szakember dolgozik. Örömmel tapasztaljuk, hogy az egészségügyi dolgozók között is egyre többen magukénak vallják a korszerű szemléletet. Ne feledkezzünk el a baba-barát kórházakban dolgozó lelkes orvosokról és szakdolgozókról sem!

A közelmúltban történt, és még mindig naponta újabb tragikus fejleményekkel járó, egyáltalán nem csak Kínát érintő melamin-botrány különösen felhívja mindannyiunk figyelmét arra, hogy a tápszereket bármilyen formában népszerűsíteni felelőtlenség, az egyetlen erkölcsi, etikai szempontból is elfogadható lépés a nők hatékony támogatása az anyatejes táplálás megvalósításában és fenntartásában. Ezt az Academy of Breasfeeding Medicine legfrissebb állásfogalása és a WHO-UNICEF közleménye is kimondja.

Mindezeket figyelembe véve arra kérjük Önt és a Magyar Gyermekorvosok Társaságát, hogy határolják el magukat a tápszercégek anyagi érdekektől vezérelt céljaitól, és ne folytassák a kampányt!

Tisztelettel:
A Szoptatást Támogatók Szakmai Közössége – Többek között:
Bánk Nikoletta szociológus hallgató, dr. Berta Gabriella aneszteziológus, Csákó Fruzsina pedagógus, LLL szoptatási tanácsadó, Csomóné Lindmayer Katalin Anyatejmisszió, Csörgőné Polgár Andrea pedagógus, perinatális szaktanácsadó-hallgató, Dombayné Fáy Tünde LLL szoptatási tanácsadó, Feketéné Tímár Zsófia gyógytornász, Gaborjákné Kovács Judit védőnő, Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő, IBCLC, Klencznerné Harmati Zsuzsanna pedagógus (biológia tanár), dr. Kós Csaba gyermekgyógyász, dr. Kun Judit Gabriella orvos, LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC, Kurucz Kata pedagógus, dr. Lukács Réka jogász, Magassy Réka pedagógus, szülésznő, perinatális szaktanácsadó-hallgató, Makai Kinga védőnő, IBCLC, Martinovichné Debulay Bianca LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC, Morvay Réka pszichológus, Rózsa Ibolya LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC, Schneiderné Diószegi Eszter pszichológus, LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC, dr. Sinkó Melinda orvos, Szabó Béláné védőnő, IBCLC, dr. Szalkay Krisztina orvos, dr. Szimuly Bernadett orvos, Sződy Judit pszichológus, újságíró, IBCLC, Tóth Orsolya védőnő, dr. Tőzsér Berta Mária orvos, LLL szoptatási tanácsadó, Werner Katalin gyermekápolónő, dúla, IBCLC, W. Ungváry Renáta újságíró, LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC.

(IBCLC = International Board Certified Lactation Consultant, azaz nemzetközi vizsgával rendelkező laktációs szaktanácsadó.)