Tabuk nélkül, nőként élni

Még mindig tartja magát az a rossz gondolat, hogy a nők negyven éves koruk után már nem is igazán számítanak.

Tabuk nélkül, nőként élni szlogennel másodjára rendezték meg tegnap a Fontana Napot, ezúttal a Városligetben. Magyarországon is jelentős azoknak a túlnyomórészt nőknek a száma, akik az életvitelt megkeserítő vizelettartási és -ürítési problémával küszködnek. E betegségcsoportnak az egyik leggyakoribb válfaja a hiperaktív hólyag. Ezt a betegséget a kórban szenvedők és környezetük komolyabb tabuként kezelik, mint a férfiak a merevedési problémáikat. A program szervezői, többek között az Inkontinencia Betegegyesület arra hívták fel a figyelmet, hogy beszélni kell a problémáról, és szakorvoshoz fordulni.

Magyarországon mintegy félmillió embernek vannak vizelettartási és  -ürítési zavarai. A betegségben szenvedők kevesebb, mint 10 százaléka áll kezelés alatt. A kezelt betegek többsége gyógyászati segédeszköznek minősülő higiéniás betétet használ, amely korlátok közé szorítja használóját mindennapi tevékenységei során. Többféle megoldás létezik a gyógyításra: műtét, gyógyszeres kezelés, valamint konzervatív módszerek.

A vizelettartási és -ürítési zavarok, valamint a hólyagtúlműködés gyakorisága a korral emelkedik és elsősorban nőket érint. A hiperaktív hólyag, mely a húgyhólyag működésének a zavara, jelentős mértékben rontja az életminőséget. A sürgető jellegű és gyakori vizelési ingert sok nő az idősödés természetes velejárójának tartja, emiatt és szemérmessége miatt meg sem említi orvosának.

Az esetek egy része eredményesen kezelhető a legújabb gyógyszerekkel, minimális mellékhatások mellett. A cél minden esetben az életminőség javítása és az önbecsülés helyreállítása. Ehhez a gyógyszeres kezelés mellett szükség lehet pszichoterápiára is. A betegség kezeléséhez, a tabu ledöntéséhez türelemre van szükség a betegek részéről.

A Fontana Nap központi eseménye a Fontana Futás volt. A szervezők hangsúlyozták, nem futóversenyt kívántak szervezni, fontosabbnak gondolták, hogy az érdeklődők együtt töltöttek egy fél napot. Természetesen a futás előtt az érdeklődők egy átmozgató, bemelegítő tornán vettek részt. Ezt valamint a Futást Monspart Sarolta irányította.

A futáson kívül ingyenes tanácsadással, felvilágosítással, intimtornával, kiállításokkal várták a látogatókat, beszélgethettek orvosokkal, szakemberekkel. Nőgyógyászok, urológusok válaszoltak a személyes, kényesnek tartott kérdésekre.

Réz András a tabuk ledöntéséről beszélt. Szerinte a problémákat nem azért hallgatjuk el, mert szeretünk titkolózni, sokkal inkább a méltóság megőrzéséről van szó. Persze ugyanígy szerepet kaphat a tabuk meglétében a büszkeség rossz értelmezése, amit az adott helyzetben még a gyógyulásuknál, az életüknél is fontosabbnak tartanak az emberek.

A rendezvényen Rusz Edit tartott előadást a teljes élet megéléséről. Minden embernek, minden nőnek joga van a teljes élethez, 40 felett is. Még mindig tartja magát az a rossz gondolat, hogy a nők negyven éves koruk után már nem is igazán számítanak. Többek között az olyan félelmek miatt is, melyet az inkontinencia okoz. Mint a neves szexológus elmondta: „Ezt nem szabad engedni és tudni kell, a nők 40 felett is nők, sőt…!"

Mi a vizeletinkontinencia?

A vizeletinkontinencia olyan önkéntelen vizeletvesztés, amely alkalmatlan időben, illetve helyen történik. Az inkontinencia, a vizelettartási zavar nem betegség, hanem valamilyen egyéb, a háttérben meghúzódó rendellenesség következménye, tünete. Betegséggé akkor válik, ha már a beteg életvitelét, szociális közérzetét komolyan zavarja. Számtalan betegség velejárójaként léphet fel, így a kérdéskör az orvostudomány számos területét érinti. Ide tartozik többek között a nőgyógyászat, az urológia, a rehabilitáció, az ideg-elmegyógyászat és a gerontológia.

Az inkontinencia hozzávetőlegesen 500 000–600 000 embert érintő probléma Magyarországon. Ezt támasztja alá a Szonda Ipsos által végzett kutatás is, melyet 2001-ben végeztek el. Az inkontinencia minden életkorban, mindkét nemnél, és társadalmi csoportnál és bármely civilizációnál felléphet, de jelentős számban fordul elő szülés után, illetve idős korú hölgyek körében. A vizeletinkontinenciában szenvedők 25 százaléka fordult ezzel a panaszával háziorvosához, az intézetben élők körében ez 50 százalék. A háziorvosok az esetek zömében szakrendelésre irányították a pácienseket, az esetek 22 százalékában kezelést állítottak be és csak kisebb hányaduk nem foglalkozott érdemben a problémával (12 százalék).

A vizeletinkontinencia gyakorisága a társadalom elöregedésével csak nőni fog. A probléma kezelése komoly kihívás nemcsak az egészségügynek, de az egész társadalomnak is, beleértve komoly gazdasági kihatásait.

A kérdőív adatai alátámasztották, hogy a nőknél jelentkező vizeletinkontinencia kialakulását számos hajlamosító tényező segíti elő:

- az életkor előrehaladásával nő az inkontinensek száma és súlyosbodnak a tünetek;

- a menopauzában, a ciklusos hormontermelés megszűnésével ugrásszerűen megnő a vizeletinkontinencia gyakorisága;

- az elhízás elősegíti a tünetek létrejöttét, 

- a hüvelyi szülésnek döntő szerepe van a vizeletinkontinencia kialakulásának elősegítésében.

Létezik-e megoldás az inkontinensek számára?

Az inkontinencia típusától és mértékétől függően különböző kezelések léteznek: műtéti beavatkozások, gyógyszeres terápia,
gyógytorna, pszichoterápia, különböző vizeletürítési technikák,
inkontinencia termékek: katéterek, inkontinencia betétek stb.