Tévhitek a téveszmékkel élőkről

Még több türelemmel és megfelelő kezeléssel javulhat a skizofréniával élő, pszichiátriai betegek életminősége.

Világszerte, hozzávetőleg a népesség 1 százaléka, hazánkban, körülbelül 80 ezer él együtt ezzel a pszichiátriai kórképpel, mondta előadásában dr. Bartkó György, a Jahn Ferenc Kórház Pszichiátriai Osztályának főorvosa. Kiemelte, sokuk nem jut el az egészségügyi ellátásig, a diagnózis és a többlépcsős terápiás menetrend felállításáig, hanem más, belgyógyászati betegségeik okán, a legkülönfélébb ellátási szinteken, a szociális hálózat egyes intézményeiben, vagy sok esetben, hajléktalanként, teljesen ellátatlanul bukkannak fel és viselik, nem kevés szenvedéssel járó betegségüket.

A családi, öröklött hajlamosító tényezők mellett a stressz, vagy éppen a túlzott alkoholfogyasztás is kórelőzménye lehet, a többnyire, enyhébb tünetekkel, mint pl. álmatlansággal, fokozott nyugtalansággal kezdődő, pszichotikus állapottal folytatódó és nem ritkán öngyilkosságba torkolló skizofréniának. Hónapokig tarthat a kórkép kiteljesedése, mely hallucinációkkal, érzékcsalódással, téveszmékkel és üldöztetési kényszerrel járhat együtt.

Ha a beteg, leginkább az első, rohamszerű pszichotikus állapotot követően megfelelő szakellátást kap, - ideértve a gyógyszeres-, család-, és pszichoterápiás kezelést, - akár hosszú évekre tünetmentessé válhat, ami egy kórokait tekintve gyógyíthatatlan betegség esetében elsődleges szempont. Bartkó főorvos arra is kitért, hogy az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a skizofrénia-kezelés tudománya, így javult a betegek életminősége, és aktív társadalmi beilleszkedésük esélye.

 

- Ebben a folyamatban nagy szerepe van a korai felismerésnek, a személyre szabott kezelés mielőbbi megkezdésének, és a család, a közvetlen környezet magatartásának – mondta Bartkó György, aki, az említettek hiánya, vagy késedelme következményeként az állapot fokozatos romlását, az elme lassú leépülését, és önpusztító késztetések felerősödését emelte ki.

Bár a skizofréniával élők körében előfordulhatnak erőszakos cselekmények, de tévedés azt hinni, hogy alapjában agresszív emberek lennének, szögezte le előadásában, dr. Danics Zoltán, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főorvosa. Hangsúlyozta, nincs kriminológiai szinten mérvadó összefüggés ezen betegség és a betegek „veszélyeztető" magatartása között.

Az viszont bizonyos, a kórházi kezelést követően hazatérő betegek körében a szakirodalom nagyobb mértékű visszaesésről, állapotromlásról számol be, mint a „védett szálláson", pl. kollégiumban, albérletben élő betegek körében, közölte Danics főorvos.

Hozzátette, sajnos az emberek többsége idegenkedik, ha nem irtózik a skizofréniával élő emberektől, (általában a pszichiátriai betegektől), annak ellenére, hogy az összetett terápiák alkalmazásával jó esetben, „észrevehetetlenek" a tünetek, vagyis az érintett és családja teljes életet élhet.