Új év, új fogadalom a leszokásra

A dohányzás nem jellemgyengeség, hanem a függőség miatti krónikus, kezelést igénylő betegség.

Nem csak a magyar egészségügyet, de a világ szinte összes országának szakembereit foglalkoztatja, milyen módszerekkel lehetne megkönnyíteni azt az utat, amely elvezet a cigaretta nélküli élethez, s egyben esélyt ad az egyénnek is dohányzás okozta egészségügyi kockázatok elkerülésére. (A 2004-es statisztikai adatok szerint a magyar társadalom 350 milliárd forintot vesztett a dohányzás, a betegségek gyógyítása, a korai halálozások miatt.)

A legfontosabb e tekintetben is a prevenció lenne, ám a hazai felmérések azt mutatják, hogy a folyamatos akciók, leszoktatási kampányok ellenére a kamaszok között egyre „trendibb" dolognak számít a dohányzás, ezért egyre fiatalabban válnak a füstölés rabjává.

Bár a leszoktatásra illetve a megelőzésre hazánkban már a 90-es éve közepétől történnek erőfeszítések, az aktuális tárcavezetők is kiemelt népegészségügyi feladatként kezelik a problémát, az eddig elért eredmények és anyagi ráfordítások azonban messze nem igazolják a küzdelemre fordított óriási összegeket.

Erre volt példa Pécsett is: az Egészséges Városok Alapítvány helyi szervezete pályázatok segítségével hozott létre hálózatot a dohányzás elleni küzdelemre. A baranyai megyeszékhelyen külön rendelőt és szakorvost is biztosított arra a célra, hogy megfelelő segítséget kapjanak a leszokni vágyók. A több mint tizenöt év tapasztalata azonban mutatta: a páciensek kezdeti lelkesedése gyorsan alább hagyott, a kezelés után többen visszaszoktak, s végül egyre kevesebben mentek el segítséget kérni.

Az ősszel Spanyolországban megrendezett nemzetközi konferencián a részt vevő kardiológusok mindegyike egyetértett abban, hogy a dohányzás krónikus, visszatérő egészségügyi probléma, amely hosszú távon károsítja az egészséget. Ezt támasztotta alá az a kutatás is, amely két éven át a világ 16 országában, mintegy 3000 orvos közreműködésével készült.

A Stop -Smoking the opinion of physicians projekt felhívta a figyelmet azokra a nehézségekre is, amelyekkel az orvosok szembesülnek akkor, amikor a dohányzásról próbálják leszoktatni pácienseiket. A napi tapasztalatok igazolják: sok esetben kevésnek bizonyul az elbeszélgetés, a felvilágosítás. A leszoktatási akcióba ugyanis aktívabban kell bevonni magát a beteget, aki saját maga készíti el tervet, amelynek segítségével megpróbál életmódot váltani, miközben megbeszéli azt is orvosával, hogy milyen készítmény adhat számára nagyobb esélyt.

Abban egyébként ma már az orvosok is egyetértenek: a dohányzás nem az akaraterő hiányának a megnyilvánulása, hanem egy olyan krónikus, nikotinfüggőségből származó betegség, amely orvosi kezelést igényel.

A WHO legutóbbi felmérése szerint az aktív dohányosok számát tekintve Magyarország a világranglista kilencedik helyén áll. (Tizenöt éve még a huszonkettedik helyet foglaltuk el.)  A 15 éven felüli fiataloknak csaknem 35-40 százaléka már aktív dohányos, s fejenként évente 2697 szál cigarettát füstölnek el.

A leszokni vágyóknak ismét reményt adhat egy új, dohányzásról leszoktató, vényköteles tabletta, amely várhatóan már a jövő év elejétől a hazai patikák polcain is megjelenik. Az új készítmény érdekessége, hogy leszokást elősegítő programmal együtt kerül majd forgalomba, ugyanis a korábbi kutatási eredmények rámutattak arra: a dohányzás abbahagyását támogató tanácsadás és a készítmények együttes alkalmazása jóval hatékonyabb és költségkímélőbb, mint a segítség nélküli leszokás.