Új fájdalomcsillapító: nyolcszor erősebb a morfiumnál

A morfiumból egy adag öt órán át csillapítja a fájdalmat, egy adagnyi PAP hatása akár három napig is eltart.

A fájdalomérzékelés neuronjaira ható specifikus fehérjét fedeztek fel a Chapel Hill-i és a helsinkii orvosegyetem kutatói. A protein az idegsejtekben a fájdalmat okozó kémiai üzeneteket „ellenkező előjellel látják el", olyanokká tehát, amelyek elnyomják azt.

A Dr. Mark Zylka vezette kutatócsoport megállapította, hogy egy speciális „jelölő" (marker) fehérje, a fluorid-rezisztens sav-foszfatáz (FRAP), amely a fájdalomérzékelő idegsejtek működésében játszik szerepet, azonos a PAP-vel (prosztata-sav-foszfatáz), amelynek mennyisége a prosztatarák megállapítása során játszik szerepet.

A kutatók ezután módosított génkészletű egerek szövetmintáit vizsgáltak, amelyek nem rendelkeztek PAP-vel – mivel pedig FRAP-aktivitást sem mutattak, bebizonyosodott, hogy a két anyag azonos egymással. Kiderült az is, hogy ezek az állatok fokozottan érzékenyek a gyulladásos és neuropátiás fájdalomra, azonban ha gerincvelejükbe nagyobb mennyiségű PAP-t fecskendeztek, e fájdalmaik enyhültek.

Ha a fájdalomérzékelő idegsejteket stimulálják, nukleotidokat bocsátanak ki, különösen adenozin-trifoszfátot (ATP), amely fájdalmat indukál. Ha azonban az ATP adenozinná bomlik, a fájdalom-jeleket továbbító neuronok gátlás alá kerülnek, ezáltal pedig csökken a fájdalom. A kutatók kísérletileg kimutatták, hogy a PAP leválasztja a foszfát-csoportot az ATP-ről, ezáltal pedig adenozin jön létre. Ez az első vizsgálat, amelynek során ilyen típusú protein szerepét azonosították és elemezték a fájdalomérzékelő idegsejtekben.

Megállapították, hogy a protein „sokkal jobban működik", mint a morfium. Utóbbiból egy adag öt órán át csillapítja a fájdalmat, egy adagnyi PAP hatása ezzel szemben akár három napig is eltart.