Vércukorszint: életveszélyes a túlságos szigor?

Egy vizsgálat szerint a vércukorszint túlságosan szigorú szabályozása halálos kockázattal járhat.

A Lancet című rangos orvostudományi folyóiratban ma egy, az Ely Lilly támogatásával folytatott vizsgálat eredményei jelennek meg: eszerint a vércukorszint túlságosan szigorú szabályozása halálos kockázattal járhat. A tanulmány szerzői, a cardiffi orvosegyetem kutatói megállapítják, hogy az ilyen rezsim fokozhatja a 2-es típusú diabetikusok halálozási kockázatát, különösen azok körében, akik inzulinnal menedzselik vércukorszintjüket, s az ajánlott értékek felülvizsgálatát javasolják. Eszerint a jól ismert maximumokon kívül minimál-értékeket is be kellene vezetni.

A vizsgálatot ismerő más szakértők ugyanakkor az állítják, hogy mindezen van még mit vitatkozni, és hogy a cukorbetegek ne hagyjanak fel vércukor-értékeik leszorítását célzó erőfeszítéseikkel.
„Ha valaki gépkocsit vezet, és hipoglikémiás állapotba kerül, könnyen egy autóroncsban találhatja magát" – állítja viszont Daniel Bessesen, a colorado-denveri egyetem professzora, egy egészségügyi központ vezetője a www.drugs.com -nak kommentálva a publikációt. „Ez persze nem változtatja meg maradéktalanul a mérkőzés állását." Kevés embernek sikerül, úgymond, olyan mértékben leszorítania vércukor-értékeit, hogy kitegyék magukat a Lancet-tanulmányban felidézett veszélyeknek.

Évek óta széles körben elterjedt felfogás, hogy a vérglukóz-nívó normál szint közelében tartása minimalizálja mind a mikrovaszkuláris (szem-, vese-, végtag-), mind a makrovaszkuláris szövődmények (pl. szívroham) valószínűségét. Holott: már a Lancet publikáció előtt is jelent meg két tanulmány, amely kifejezetten állította, hogy a túlságos szigor nemhogy nem segít, de akár végezhet is a 2-es típusú cukorbetegekkel.

A cardiffi kutatók mintegy 28 ezer 2-es típusú, metformint és valamely, a sulphonylurea-gyógyszercsoportba tartozó szert együtt szedő, illetve 20 ezer inzulinnal élő cukorbeteg kórtörténetét tekintették át.

A legalacsonyabb vérglükóz-szinttel (HbA1c=glükohemoglobin: 6,4 %) rendelkezők halálozási kockázata 52 százalékkal haladta meg azokét, akiknél a HbA1c értéke 7,5 % volt. Ezen közben a tartósan legmagasabb vércukor-szintűek halálozási kockázata 79 százalékkal haladta meg a (legalacsonyabb mortalitású) kontrollcsoportét. A tényleges halálesetekkel a tanulmány nem foglalkozik, egyébként pedig retrospektív attitűdből vizsgálódik – e két tényező csökkenti értékét a randomizált, kontrollált vizsgálatokhoz képest.

Az inzulinos alanyok fokozott halálozási arányai azzal magyarázhatók, hogy ők általában véve betegebbek – értelmezte az adatot Dr. Mary Ann Banerji professzor, a New York-i állami egyetem Déli New York-i Egészségügyi Központja diabétesz-centrumának vezetője. „Az illetők általában idősebbek is" – teszi ehhez hozzá Bessesen professzor.

Dr. James Underberg; a New York-i egyetem orvoskarának oktatója szerint lehetséges, hogy igazából nem is a vércukorszint alacsony volta a fontos, hanem az, hogy ezt hogyan sikerül elérni, különböző diabétesz-gyógyszerek ugyanis különbözőképpen idézik elő ezt az állapotot. „Utóvégre pedig", úgymond, „minden azon múlik, mit tesznek nap mint nap az orvosok, hogy a kezelés irányelveit a beteg személyéhez igazítsák".

Dr. Richard Bergenstal, az Amerikai Diabétesz Társaság (ADA) gyógyászati-tudományos elnöke kijelentette: „személyre szabott A1c-célt kell kitűznünk. Nem hinném, hogy mostantól mindenkit 7,5-re kellene beállítanunk, csak mert a legkedvezőbbnek tűnő változat ez volt. Az ADA az értéket igencsak a 7-es közelébe kalibrálja – amennyiben ez egyéb szempontból nem kockázatos. Ebből az következik, hogy ha valaki hipoglikémia miatt nem tud lemenni 7-re, és meg kell maradnia 7,5-ön: tegyen így.

(Forrás: Lancet, www.drugs.com, health.msn.com)