Viselkedészavar kozmetikumoktól?

Magzati genitália-torzulást, hiperaktivitást okozó kozmetikum? A kutatók a ftalátokat sejtik a rendellenességek hátterében.

A halmozódó adatok ismeretében úgy tűnik, az embrionális-magzati fejlődés idején elszenvedett ftalát-terhelés számos, akár egész életre kiható következménnyel járhat. A Scientific American ismertette, mit tud vagy sejt jelenleg az orvostudomány e veszélyes vegyületek lehetséges hatásairól.

Dél-koreai kutatók H.J. Koo és B.M. Lee már 2005-ben nyilvánosságra hozták vonatkozó vizsgálataik eredményeit: egyértelműnek tartják az összefüggést a gyerekkori figyelemhiányos-hiperaktív állapot, és a terhes nők szervezetének ftalát-felvétele közt.

Shanna Swan, a Rochesteri Egyetem népegészségüggyel foglalkozó kutatója nemrégiben ugyancsak megállapította, hogy összefüggés lehet a vegyületcsoport, illetve a fiúgyerekek nemi szerveinek feminin degenerációi közt; ugyanő azonban azt is közölte a Scientific American-nel, hogy a ftalátok „komplikált ábrának" tekinthetők, amely igen nehezen fejthető meg – lévén oly sokfélék és annyi potenciális hatásukat kell felderíteni.

"Igen érdekesnek" ítélte ugyanakkor egy másik team eredményeit, melyek arról tanúskodnak, hogy a lehetséges „oly sokféle negatív hatás" valószínűleg a kis molekulasúlyú ftalátokhoz társítható. Azokhoz tehát, amelyeket a kozmetikai cikkekben alkalmaznak.  (Ezt Stephanie Engel prevenciósmedicina-kutató vezetésével a Mount Sinai egyetem orvosai állapították meg.)

Swan meglepetéssel tapasztalta, hogy a következmények nagyrészt egy MMP nevű ftalát-anyagcseretermékkel vannak összefüggésben, amely a vizsgált személyek szervezetében mind közül a legkisebb mennyiségben találtak. „Ez a metabolitot általában nem tartják toxikusnak" – jegyezte meg a kutató, aki pozícióját tekintve a Rochester orvosi és Fogorvosi Karán működő Reprodukciós Népegészségügyi Központ vezetője.

Az Engel-team úgy véli, hogy bár bizonyosan nem tudni, vajon a születés előtti ftalát-terhelés miképpen okoz viselkedészavarokat, valószínű, hogy így van, ez az anyagcsoport roncsolja ugyanis a pajzsmirigyhormonokat, amelyek a magzat agyfejlődése szempontjából döntő fontosságúak.

Eredményeik mindenesetre alátámasztani látszanak ezt: a Neurotoxicology c. szakfolyóiratban (2010 jan. 29.) megjelent közleményükben arról számolnak be, hogy az anyaméhben nagy ftalát-dózist kapott újszülött kislányok agyi aktivitási szintje és tájékozódása eltér [az átlagtól] – a kisfiúké ellenben nem. (Tudjuk ugyanakkor, hogy a hiperaktivitás/figyelemzavar a fiúgyerekek körében jóval gyakoribb – a ford.)

Engelék felteszik a kérdést, vajon a ftalátoknak és más hormonkárosító vegyületeknek lehet-e szerepük abban, hogy mind több a figyelemhiányos-hiperaktív gyerek születik. A ftalátok mintegy ötven esztendeje jelentek meg az emberi környezetben, nem tudni viszont, nagyobb mértékű terhelésnek vagyunk-e kitéve, mint körülbelül fél évszázaddal ezelőtt.

„Folyamatosan nő ugyan a viselkedészavarokban szenvedő gyerekek száma, az okot azonban nem tudjuk" – nyilatkozta a Scientific American-nek Engel – „mindenesetre erőltetett dolog volna minden ilyen esetet az endokrin rendszert károsító anyagok számlájára írni. Valószínű, hogy a jelenségben több ok is közrejátszik."

Csaknem minden ember szervezetében találhatók ftalátnyomok, a legnagyobb terhelésnek a nők vannak kitéve.

„Ahhoz elegendő bizonyítékkel rendelkezünk, hogy aggasztónak találjuk ezeknek az anyagoknak a jelenlétét, és hogy úgy véljük, a lehető legkisebbre kellene csökkenteni a használatukat" – így Engel, aki szerint a polgároknak a törvényhozókra is nyomást kellene gyakorolniuk, hogy jogi eszközökkel mérsékeljék a felnőtt- és gyerek-kozmetikumokban alkalmazott ftalátok mennyiségét. „A magzatok kivételesen sérülékenyek, különösen az endokrin rendszert károsító anyagokkal szemben, bennünket azonban a szülés utáni hatások is súlyos aggodalommal töltenek el. A gyerekek felnövekedésük során folyamatosan ki vannak téve ezeknek a kemikáliáknak."

A ftalátok oldószerek, amelyeket gyakran alkalmaznak kozmetikumokban, egyrészt mert hozzájárulnak, hogy ezek megőrizzék illatukat, másrészt mert megkönnyítik a testápolóknak a bőrbe való bejutását. Rugalmasabbá és tartósabbá teszik a körömlakkokat – számos cég azonban mostanra letett (korábban általános) használatukról.

A gyártók – írja a Scientific American – ezzel együtt nem mindig tűntetik fel a címkéken, hogy termékeikben milyen ftalát-típusokat alkalmaztak.

A tudományos-ismeretterjesztő lap további tájékozódás céljából a www.cosmeticsdatabase.com/index.php lapot javasolja. Ezen a helyen például a dibutil-ftalát 301 termékben fordul elő, közülük 46-ban „nagyon kockázatos" mennyiségben; ezek egytől egyik körömápolási cikkek.

Forrás: SciAm.com