Zavar az ágyban: ne te orvosold! | Weborvos

Baráti társaság indította el a civil mozgalmat: ma megalakult a Pihent Agyúak Társasága.

Egy friss, egyébként nemzetközi felmérés tanúsága szerint a magyar felnőttek 60 százaléka panaszkodik alvászavarokra – már ha valaki megkérdezi erről. Az alvászavar a nőknél másfélszer gyakoribb mint a férfiaknál, s az idősebbek között is az átlagnál magasabb a rosszul alvók száma, ami egyáltalán nem csupán a korral járó probléma, ezért nem szabad rálegyinteni. Mégis, a YouGov Plc online alvásfelmérésének adatai arra is rávilágítanak, hogy a rossz alvók alig 12 százaléka fordul emiatt orvoshoz, s ők is leginkább akkor, amikor már a kialvatlanság nappali következményei válnak ijesztővé vagy veszélyessé.

A többség, ha panaszkodik is, csak banális problémának tartja, pedig az alvászavar, legyen bármilyen okú és jellegű a nemzetközi szakmai besorolás szerint is betegségnek számít, mégpedig akár súlyos vagy halálos következményekkel járó kórformának – hangzott el azon a tájékoztatón, melyen bejelentették: a hasonló gonddal küszködők felvilágosítása érdekében megalakult a Pihent Agyúak Társasága. A civil szervezetnek leginkább az a célja, hogy a téma szakértőinek bevonásával elegendő információt adjon a legfőbb üzenethez: akinek az életéből tartósan, például három-négy héten át, vagy ezen időszak alatt többször hiányzik a pihentető alvás, az legalább a háziorvosát keresse fel, mert a betegség a kellő kivizsgálás után gyógyítható, annak hiányában viszont családi és munkahelyi konfliktusoktól a baleseteken át a szervi betegségekig számtalan negatív következménnyel járhat.

 
Egyéb kutatások szerint az olyan alvászavar, melynek okaként nem mutatható ki valamely más betegség a lakosság 1-10 százalékában fordul elő, ami azt jelenti, hogy a tartós rossz alvás a többségnek akár szűrési motiváció is lehet: ez a panasz sokaknál segíthet megtalálni a nagyobb bajt. Ugyanakkor, az alvászavar önmagában sem veszélytelen, ezért fontos tudni, hogy az 55 évesnél idősebbek (Magyarországon ez 2,7 millió embert jelent) 25 százaléka szenved olyan alvásproblémáktól, melyek hátterében nem áll betegség.

Mint azt a civilek egyik szakértő támogatója, dr. Káposzta Zoltán neurológus elmondta: az alvászavar olyan, mint a hasfájás, ezer oka lehet a múló apróságtól az életveszélyes állapotig, ezért nem az álmatlanul hánykolódó laikus dolga eldönteni: mi az és mivel kell orvosolnia. Csak a kivizsgálás döntheti el, hogy elsődleges vagy másodlagos alvásvar kerül a diagnózisba, azaz valamely hormonális vagy anyagcsere betegség, idegrendszeri vagy keringési zavar, apnoé, esetleg pszichiátriai kórkép tünete az elalvási vagy átalvási rendellenesség, vagy éppen fordítva, a belső biológiai óra elállítódása, és a társult, feltételes reflexekké rögzült rossz szokások okozzák a nappali panaszokat, s ezekből alakulnak ki egy idő után szervi bajok. Persze, olyan is van, hogy egy már ismert, kezelt betegség indítja el a folyamatot (pl. prosztataproblémák, cukorbetegség miatti gyakoribb éjszakai felkelés), s a felriadt beteg nehezen tud visszaaludni, ezért alakít ki olyan szertartásokat, melyek utóbb gátolják, vagy késleltetik az elalvását. Ezt az oda-vissza ható folyamatot érdemes valahol megszakítani.

Az alvászavar hátterében álló betegségek azonosítása és kezelése a háziorvos vagy érintett szakorvos feladata és gyakori, hogy ez az alvási problémákat is megoldja. Akkor is érdemes azonban szakember segítségét kérni, ha a kivizsgáláson nem találnak ilyen okot. A legrosszabb, amit tehetünk, ha találomra próbálkozunk különféle szerekkel, gyógyhatású termékekkel, olyan alkaloidákkal, melyek megzavarhatják az egyéb gyógyszereink hatását vagy csupán feleslegesen költünk rájuk, mert nem a mi gondunkat orvosolják. A belső óra visszaállításához is létezik terápia és számtalan apró trükk, módszer is segítséget nyújthat, ezeket is megosztják egymással az új civil szervezet tagjai, s természetesen mindenkivel, akik hasonló gondokkal küzd: hamarosan hírlevélben és saját weboldallal is jelentkeznek.