Donorszerv: kincs, ami nincs?

Megkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat a hét uniós országot képviselő Eurotransplanttal.

A donorszervekkel való sáfárkodás legjobb szerve az Eurotransplant jelenleg, szögezte le Langer Róbert professzor, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója a szakminisztériumban ma tartott sajtótájékoztatón. Erre azt követően került sor, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára, Szócska Miklós újabb egyeztetést tartott a szakma érintett képviselőivel a transzplantációt érintő kérdésekről, a szabályozott nemzetközi szervcserék lebonyolításának intézményi lehetőségeiről.

Ennek kulcskérdése, hogy csatlakozzon-e Magyarország a hét uniós ország közötti, donorszervek cseréjét biztosító Eurotransplanthoz. Miután a szervezetnek egy közös listája van, így egy-egy rászorulónak hét országban kereshetnek megfelelő szervet. A szakma szerint immár megkerülhetetlen az új vezetéssel felálló Eurotransplanthoz való csatlakozás, derült ki Langer Róbert szavaiból. Azonban ez nem megy egyik pillanatról a másikra, és nem osztják csak úgy a szabad szerveket, hiszen az éves kiadás háromszáz millió forintra tehető. A szerencsés Horvátországnak két év alatt sikerült csatlakoznia a szervezethez, hazánk pedig januártól kezd meg a tárgyalásokat a belépés lehetőségeiről.

Minden probléma megoldását azonban nem lehet elvárni ettől az uniós szervezettől, ugyanis a kölcsönösség elve működik a szervcseréknél. Ha Magyarország kap egy szervet, akkor azt vissza is kell adnia. Vagyis arányaiban azt lehet mondani, hogy nyolcvan százalékban továbbra is a saját országában talál befogadóra a donációra felkínált szerv (amit nemzeti kincsnek minősített Szócska Miklós), míg húsz százalékban érkezhet a határokon túlról. Ám ez a húsz százalék különlegesen fontos, hiszen ritka vércsoportúaknak, ritka betegségben, állapotokban szenvedő betegeknek is tudnak segíteni a szervezet közreműködésével, vagyis csak így lehet az életben maradáshoz sanszot adni az érintetteknek Langer Róbert szerint.

Már több jelentés (például a felszámolt Egészségbiztosítási Felügyelet) vagy legutóbb épp az Állami Számvevőszék mutatott rá arra, hogy nagyon kevés a szervtranszplantáció hazánkban, holott az egészség visszaállításának ez a legköltséghatékonyabb módja, ráadásul a beteg teljes életet élhet egy új szervvel. Mégis akadozik a rendszer: a várólisták nincsenek feltöltve, a donorszervek viszont hiányoznak.

Pedig a szakmai tudás is megvan: európai hírű a hazai szakembergárda, állította Kóbori László, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke, hozzátéve, mind a négy hazai centrum (Budapest, Pécs, Debrecen, Szeged) akkreditált szakembergárdával bír, ami még az EU-ban sem gyakori.

Sokszor azonban nemcsak a betegek, hanem maguk az orvosok is tájékozatlanok a lehetőségeket illetően, így a betegek nem kerülnek várólistára. A donorszervek pedig külön gondot (foglalják a műtői és intenzíves kapacitást), plusz kiadást jelentenek a kórházaknak, amelyek nincsenek érdekeltté téve a minél nagyobb számú szerv biztosításában.

A transzplantációs szakmával, betegszervezetekkel egyeztetve Szócska Miklós a helyzet javítását szolgáló cselekvési terv főbb vonalait ismertette. A betegek érdekét szem előtt tartva egyik legfontosabb lépés a várólisták feltöltése – ebben az uniós szintet célozták meg. Ehhez a finanszírozási forrásokat is biztosítják 2011-ben a kasszák közötti átcsoportosítással. Növelni kívánják a donorjelentési aktivitást többféle módon: érdekeltséget teremtenek, kiszűrik az ellenérdekeltségeket, illetve ellenőrzik az intézményeket.

A jelenleg Bécsben zajló tüdőtranszplantációt „hazahozzák", hiszen itthon is megvan a beavatkozásokhoz szükséges tudás, ráadásul mindezt költséghatékonyabban lehetne itthon végezni. A honi szakmai tudásra alapozva Kelet-Európa felé igyekszik nyitni Magyarország – különösen a gyermekszív-transzplantációban – uniós regionális központtá is válhat. A lakosság és az orvosok körében széles körű tájékoztatást látnak szükségesnek, hogy javuljon a társadalom viszonya a szervátültetéshez. A januári határidővel véglegesnek ígért cselekvési terv eleme természetesen az is, hogy hazánk megkezdi a tárgyalásokat az Eurotransplanttal a csatlakozásunkról, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek egyöntetűen kérnek.