E. Alap: tizenhétszeres hiány a végeredmény

Tragikus forráselvonást élt meg az egészségügy, ez derül ki a zárszámadásból is Mikola István szerint.

Általános vitára alkalmasnak tartja a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló ÁSZ-jelentést, valamint törvényjavaslatot a parlament egészségügyi bizottsága: a mai ülésen csak a Jobbik képviselői nem támogatták az előterjesztést.

Az egyik legfőbb információ az E. Alap tetemes hiánya volt: mint lapunk már megírta, 149 milliárd forintos hiány mutatkozott 2009-ben. A tervezetthez képest tizenhétszeres elmaradás fő okaként Boromissza Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa a gazdasági válságot, illetve annak hatásaként megjelenő csökkenő foglalkoztatást, kisebb járulékbevételt jelölte meg azzal, hogy ráadásul a járulékok mértékét év közben mérsékelték is.

A kiadási oldalt minimálisan lépte túl az alap, ami részben a tavaly augusztusi táppénzszabály szigorításának volt köszönhető – összességében sikerült a pénzbeli és a természetbeni kiadásokat kordában tartani.

A szaktárcánál a tervezett kiadás 118,9 milliárdról 140,1 milliárd forintra nőtt a teljesítés során. A növekedés többek között a nagyobb mennyiségű oltóanyag-beszerzések, a légimentés eszközparkjának fejlesztése, a társadalmi szervezetek támogatása, népegészségügyi szűrőprogramok kiadásai miatt alakult ki.

Stabil, kiszámítható, objektív egészségügyi költségvetést vár az ÁSZ, ám a számvevők javaslata nem valósult meg, hívta fel a figyelmet az ÁSZ munkatársa, Lődiné Cser Zsuzsanna mellett Gyenes Géza (Jobbik). A bizottság alelnöke frakciótársaival együtt nem tartotta alkalmasnak sem az ÁSZ jelentést, sem a végrehajtásról szóló törvényjavaslatot, mondván, nem ad képet az állam vagyonáról, gazdálkodásáról.

Pesti Imre javaslatára a Nemzetgazdasági Minisztérium felkéri az APEH-ot, hogy mutassák ki, melyek azok a nagy állami cégek, amelyek nem fizetnek (elegendő) járulékot, ugyanis – mint később Mikola István, a bizottság elnöke megjegyezte – vélhetően nemcsak magánszemélyek, vállalkozások vannak a potyautasok között.

A költségvetési intézményként működő egészségügyi szolgáltatók (nem csupán a kórházak) adósságállományára vonatkozóan pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól (Nefmi) kér adatot a bizottság Iván László professzor kezdeményezésére.

A tragikus forráselvonás következményeit mutatja a zárszámadás, fogalmazott végezetül Mikola, aki úgy vélte, nem annyira a válságban, mint inkább a konvergenciatörvényben kell keresni a bajok eredőjét, hiszen abban fogalmazódott meg, hogy az egészségügyi kiadásokat a GDP 0,9 százalékával kell csökkenteni.