Elképesztő esetek a szervtranszplantációban | Weborvos

Három év stagnálás után tavaly növekedett a szervi transzplantációk száma.

Három év stagnálás után tavaly növekedett a szervi transzplantációk száma a donoraktivitásnak köszönhetően hazánkban: a 13,6 százalékos emelkedés azt jelenti, hogy 159 donorszervet nyertek 2010-ben agyhalottakból. Ettől tény marad, hogy csaknem kétszer annyian várnak valamilyen szervre ahhoz képest, amennyi rendelkezésre áll – persze ez nem hazai sajátosság, tegyük hozzá. Minderről az Országos Vérellátó Szolgálat Központjában ma rendezett sajtótájékoztatón Mihály Sándor, a Szervkoordinációs Iroda igazgatója és dr. Fehérvári Imre, a Magyar Transzplantációs Társaság főtitkára beszélt.

Nehezíti a helyzetet, hogy  modellezett számítások szerint a lehetséges szervátültetések mintegy negyede hiúsul meg családi tiltakozás miatt. Hazánkban a „feltételezett beleegyezés" elve él, vagyis mindenkinek lehetősége van még élete során írásban megtiltani azt, hogy halála esetén szervet, szövetet távolítsanak el holttestéből transzplantációs céllal. Ha valaki tehát életében nem tiltakozott, akkor eltávolíthatók a szervei. Nagykorú donor esetén a hozzátartozókat nem kell bevonni a döntési folyamatba, viszont az elhunyt hozzátartozójával való kapcsolatfelvételkor a hozzátartozót tájékoztatni kell arról, hogy nem találtak tiltakozó nyilatkozatot, valamint arról, hogy az elhunytból mely szervet, szövetet távolították el.

(Ha a donor kiskorú, a törvényes képviselő írásos hozzájárulására van szükség.)

A törvény betűje szerint így van, ám sokszor nagyon nehéz megértetni és elfogadtatni a hozzátartozóval az agyhalál tényét, és a család ellenállásán elbukhat az életet mentő donáció.

Mindig azt halljuk, hogy kevés a donor, több kellene. Teljesen megdöbbentő módon ez nem igaz a szív- és tüdőátültetésre: nem donorokat kell keresni, hanem befogadó beteget. A várólisták ugyanis lényegében üresek, és hiába van szabad szerv, nincs kinek beültetni.

Az okokat firtató, lapunk által feltett kérdésre Fehérvári Imre elmondta, hogy a rendkívül túlterhelt kardiológusok és pulmonológusok egyfajta extremitásként élik meg a szervek átültetését. Nem segíti a gondolkodásmód okozta hátrányon az egész transzplantációs eljárás kidolgozatlansága. Ráadásul olyan hosszú a várakozási idő egy-egy diagnosztikai vizsgálatra, hogy jó, ha megéli a beteg például az ultarahangvizsgálatot, nemhogy felkerüljön a várólistára – fogalmazott a transzplantációs társaság főtitkára. Tavaly legalább tíz szív „veszett el" recipiens (befogadó) hiányában. A tüdőátültetések esetében még rosszabb a helyzet: jelenleg tarthatatlan módon mindössze két beteg van a várólistán, közülük egyikük sem COPD beteg.

A szív-, tüdő- és májátültetés életmentő beavatkozás, míg a vese-, illetve a kombinált vese- és hasnyálmirigy átültetés életminőséget javít. A transzplantáció után hosszabb és jobb minőségű életet élnek a szervátültetettek, mint bármely más kezelés által, hangzott el a már jól ismert vélemény a sajtótájékoztatón. Az elmúlt 50 évben a szervátültetés világszerte elterjedt orvosi beavatkozássá vált.

Az Állami Számvevőszék is kimutatta, hogy a szervátültetés a leginkább költséghatékony vesepótló eljárás az összes elérhető terápia között a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek számára, illetve a máj, a szív és a tüdő végstádiumú betegségeiben az egyetlen elérhető beavatkozás a betegek számára.

A szervdonációs aktivitás növekedése a szervdonációs és transzplantációs szakma együttműködésének köszönhető, de a média is sokat tett az ügy érdekében, szögezték le a szakemberek. A Szervkoordinációs Iroda 28 intézménybe jutott el úgynevezett kórházlátogatási programjával, amelyben 120 orvos és 746 szakdolgozó továbbképzését biztosították.

Négy kórházban (dunaújvárosi, kaposvári, kecskeméti, veszprémi) kezdte meg tevékenységét kórházi koordinátor, öt további intézményben országos koordinátorok végeztek feladatokat a donorfelismerések érdekében. A pilot program sikerét igazolja, hogy jelentősen emelkedett a donációs aktivitás azokban az intézményekben, ahol a Szervkoordinációs Iroda kórházi koordinátorokat kezdett alkalmazni Mihály Sándor szerint. A programba bevont kórházak számát 45 szeretnék emelni.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az Eurotanslanthoz való csatalkozásunkról várhatóan februárban kezdődnek meg a tárgyalások (korábban januárról volt szó). A jelenleg Bécsben végzett tüdőátültetés hazatelepítése azonban olyan összetett és bonyolult feladat, hogy annak megszervezése nehezebb lesz, mint a nemzetközi szervezethez való csatlakozásunk elérése.