A szabócenti és az új gyógyszer | Weborvos

Hamarosan több millió ember szedhet majd a világon egy nálunk is kapható új gyógyszert.

Létezik egyszerűbb módszer is, hogy megtudjuk, a veszélyeztetettek közé tartozunk-e. Vegyük elő a varródobozból a centit, tekerjük körbe - feszesen, de nem szorítva - a hasunkon, tenyérnyivel a köldök felett. Ha nőként 80, férfiként 94 centiméternél többet mérünk, nyugodtan megijedhetünk. A zsír hasi szervek közötti lerakódása sokkal nagyobb veszélyt jelent néhány súlyos betegség kialakulása szempontjából, mint bőr alatti felhalmozódása. Egy 25 ezer hipertóniás betegre kiterjedő hazai vizsgálatban nemrég a résztvevők 61 százalékánál állapítottak meg efféle "almát".

A súlytöbbletnek ez a formája okoz leginkább anyagcsere-eltéréseket, például kóros vérzsír- vagy vércukorszintet. Aki pedig már koszorúérbeteg, jóval több rosszullétre, kórházi ápolásra, gyógyszerre, műtétre számíthat, ha nem fogy le. Ráadásul nemcsak a rizikó nagyobb, hanem a gyógyszerek is kevésbé képesek kifejteni hatásaikat. Az orvosi szakfolyóiratok az emberi butaságot is a kockázati tényezők közé sorolják: a tudományos felmérések szerint a testsúlycsökkentés fontosságát semmibe vevő páciensek iskolázottsága és együttműködési készsége elmarad a megfelelő testsúlyt tartó emberekétől. Mivel pedig egyre több a túlsúlyos, és rohamosan nő a szív- és érrendszeri betegség miatt elveszítettek száma is, azonnali beavatkozásra lenne szükség. Kulcsfontosságú ebben az életmód megváltoztatása, a rendszeres mozgás és orvosi ellenőrzés az anyagcserezavarok (a szív és az anyagcsere latin nevéből összevont, ún. "kardiometabolikus" kockázat) korai felismeréséhez és gyógyszeres kezeléséhez.

Mindezek után érthető, miért érkezett a lehető legjobbkor a rimonabant hatóanyagot tartalmazó új gyógyszer, mely az agynak azon pontjain fejti ki hatását, ahol a kannabinoidok (így a marihuána). Ezek a lipidek csak akkor hatnak, ha hozzákapcsolódnak a bizonyos agysejtek felszínén lévő kötőhelyeikhez, amelyek a CB1-receptor nevet kapták. Már a 80-as években, a CB1-receptor gátlására képes első anyagok állatkísérletei során észlelték, hogy a beadott szertől csökken az állatok testsúlya, kevesebbet esznek, és javul az anyagcseréjük. Amikor a rimonabant-kísérletek az emberekkel végzett vizsgálatokig jutottak, négy nagy tanulmánynyal elemezték, milyen hatásokra számíthatunk. Mint dr. Matos Lajos szívgyógyász főorvos e vizsgálatok eredményeiből kiemeli: jelentősen csökkent a haskörfogat, kedvezően alakult a koleszterinszint, és a szervezet érzékenyebb lett az inzulin hatására (az inzulinérzékenység hiánya cukorbetegséget okoz). Enyhe, átmeneti mellékhatások is csak kis számban fordultak elő.