Placebóval orvosolná az egészségügyet Orbán | Weborvos

Az államtitkárság nem hozhat költségvetést érintő döntéseket, az ugyanis a kormányfő privilégiuma, a szakma csalódott.

Kizárólag Orbán Viktor kezében van a magyar egészségügy, a miniszterelnök azonban a választási kampányban „elejtett" ígéretei óta mintha megfeledkezett volna az ágazatról. Szócska Miklós és az általa vezetett egészségügyi államtitkárság egyelőre képtelen volt érdemi lépéseket tenni, többek szerint azért, mert erre nincs is felhatalmazása. Az államtitkár állítólag maga is elismerte; nem hozhat költségvetést érintő döntéseket, az ugyanis a kormányfő privilégiuma - írja a Népszava. 

A kormányzati látszatintézkedések sora ugyanakkor végtelen; most épp a szakmai kollégiumokat verik szét. Mindezzel pedig aligha mentik meg az ágazatot.

Éppen tavaly kaptak a szakmai kollégiumok megbízást négy évre – nyilatkozta a Népszavának Kökény Mihály. Az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke szerint, miközben a szaktárca semmilyen érdemi strukturális intézkedést nem hoz, addig szimbolikus, látszat- és népszerűsítő intézkedésekkel tereli el a figyelmet arról, hogy valójában nincs saját elképzelésük az ágazat jövőjéről. Ráadásul eddigi lépéseik mindegyike azt sugallja, hogy a politikailag hozzájuk lojálisaknak csinálnak helyet, a szakmai szempontok pedig gyakorlatilag teljesen háttérbe szorulnak.

Kökény kiemelte: meri állítani, hogy a baloldali kormányzás idején az egészségpolitika területén semmiféle szerepe nem volt a politikai hovatartozásnak személyi kérdésekben, és csak remélni tudja, hogy a mostani látszat is csal. A volt egészségügyi miniszter szerint ráadásul a kollégiumoknál rengeteg jóval fontosabb feladat lenne. A Fidesz ugyanis azt ígérte, „megmenti az egészségügyet". Hangoztatták, hogy nem elvonni, hanem befektetni kell. Ehhez képest most pótcselekvésekkel kompenzálnak, látszatintézkedéseket hoznak, és megfeledkeznek minden korábbi ígéretükről.

Kökény szerint szakmailag aggályos döntések is jellemezték a fideszes kormányzás utóbbi száz napját, amiből úgy tűnik, nem a szakmabeli ágazati vezetés irányít.

Nemcsak a szakpolitika, hanem a szakma is érzi a tétlenség okozta feszültséget. Kórházvezetői körből a lap úgy értesült, hogy az intézmények adósságállományának két héttel ezelőtti felmérését többen látszatintézkedésnek tartják, hiszen azóta sem történt semmi megsegítésükre, illetve az érdemi rendszerátalakítás érdekében. Szócska pedig a többi között az egészségügyi ágazatból történt forráskivonással, a nem megfelelő menedzsmenttel és az „informális kapcsolatokon alapuló aránytalan osztogatással" magyarázta az adósságmennyiséget. Ez azonban az intézményvezetők szerint csúsztatás, nem hozza ugyanis nyilvánosságra az egészségügyi államtitkárság azt a tavaly év végén elkészült felmérést, amelyet még 2008-ban az akkori Egészségügyi Minisztérium kezdeményezett.

Ennek adatai az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által térített finanszírozást vetik össze az ellátók tényleges költségeivel. A kórházak tényleges ráfordítása szerintük ugyanis jóval több, mint az egy-egy beavatkozás után kapott összeg. Az első Fidesz-kabinet idejéig, 1999-ig az OEP követte az inflációt térítései mértékében, akkor azonban úgy döntöttek, másképp állapítják meg a finanszírozást. Akkortól ugyan többször volt térítésemelés, de az már nem igazodott az árváltozáshoz, ráadásul az egyes szakmák különböző mértékben részesültek többletfinanszírozásban, így a teljes rendszer torzult.

A kórházaknak a teljesítményvolumen-korlát (tvk) is megkeseríti az életét, így az adósság folyamatosan újratermelődik, a kormányzat pedig nem nyújt segítő kezet - emiatt egyébként állítólag már a kórházszövetségen belül is feszültségek vannak.  A lap információi szerint a testület elnöksége jövő héten ülésezik, számításaik szerint ugyanis az év végére 90 milliárd forint lehet a tartozás, októberre pedig sok kórház kerül csődbe, illetve tragikus helyzetbe. Ők tehát azonnali intézkedést várnak a kormánytól.