Glitazon-terápia: a választás ideje

Az inzulinrezisztencia csökkentése pioglitazonnal továbbra is ajánlott.

A tiazolidindionok vagy glitazonok fontos szerepet töltenek be a 2-es típusú cukorbetegek kezelésében. Jelentőségük elsősorban a PPAR-gamma magreceptor aktiválása révén a zsír- és izomszövet cukorfelvételének javításán alapul. Az életmód-kezelés és a metformin monoterápiához adható a glitazon, vagy metformin helyett szulfanilureával kombinálható.

Emellett, amennyiben a korábban inzulinkezelésben részesülő beteg esetében a glikémiás kontroll nem megfelelő, és metformin-intolerancia, illetve - kontraindikáció áll fenn, a kezelés pioglitazonnal történő kiegészítése megengedett az alkalmazási előírás szerint, bár jelenleg ez nem támogatott kombináció.

Súlyos veseelégtelenségben, valamint májműködési zavar, továbbá keringési elégtelenség fennállásakor nem alkalmazhatók. Ez utóbbi oka, hogy folyadékretenciót okoznak, amely több szempontból sem kedvező kardiális dekompenzáció esetén.

A roziglitazon hatóanyag esetében (Avandia, Avandamet) további speciális szempont volt, hogy miután bizonyos analízisek alapján súlyosbítja a koszorúér eredetű kórképek kimenetelét, ezért használata az előírások szerint ilyen veszélyeket rejtő állapotokban sem javallt. Az újabb elemzések kapcsán egyre inkább az a tény látszott megalapozottnak, hogy a roziglitazon használatának kockázata meghaladja a várható előnyöket, és így az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2010 szeptemberében javasolta a roziglitazon hatóanyag tartalmú készítmények forgalomba hozatali engedélyének felfüggesztését. Az FDA nem javasolta az USA piacról való kivonást, azonban az eddig is igen szigorú előírások további korlátozását írta elő.

Mivel az elmúlt évek adatai már korábban felvetették annak lehetőségét, hogy a roziglitazon használata az iszkémiás szívbetegség fokozott kockázatával jár együtt, így már a 2009-es ADA/EASD ajánlás is kizárólag a pioglitazont ajánlotta, illetve a magyar állásfoglalás is elsősorban a pioglitazon választását javasolta.

A pioglitazon előnye, hogy koronária megbetegedések vonatkozásában neutrálisnak, ill. a magas kardiovaszkuláris kockázatú betegek bevonásával végzett kardiovaszkuláris végpontú PROActive vizsgálat másodlagos végpontja alapján még előnyösnek is mutatkozott, amelynek hátterében részben a lipidprofilra gyakorolt kedvező hatása áll. A pioglitazon önálló (Actos) és metforminnal való kombinációs formában (Competact) is forgalomban van, így a roziglitazonról való átállás könnyedén megoldható.

A roziglitazon elhagyásakor felvetődő kérdések egyike, hogy vajon az eddig alkalmazott glitazonterápia előnyös volt-e, és a beteg renális, hepatikus és kardiális állapota megengedi-e a további glitazonterápiát.

Mindezek miatt a beteg állapotának gondos mérlegelése szükséges. Lényeges szempont, hogy az átállítás egyben alkalmat ad a beteg vércukor-háztartásának ellenőrzésére is, amely hozzájárulhat a megfelelő vércukor-kontroll eléréséhez, emellett azonban a beteg kardiális, renális és hepatikus státuszának felmérése is szükséges. Amennyiben a beteg jól tolerálta a glitazon-terápiát, és vércukor-háztartása is megfelelő volt, úgy a pioglitazon-tartalmú készítményekre történő átállítás szakmailag kézenfekvő és indokolt.

 Ellenkező esetben az eddigi terápia felülbírálása és a megfelelő kezelési lépcsőre történő továbblépés szükséges, mindezeket pedig a diabetológiai gondozásban jártas szakorvos kell, hogy mérlegelje.

A témáról bővebben a Weborvoson