10.19.9. Időskori hypertonia

10.19.9. Időskori hypertonia

Meghatározás:
Időskori hypertoniának a 65 év felett jelentkező hypertoniát tekintjük.
Külön entitást képez a kor előrehaladtával kialakuló élettani funkcióváltozások miatt:
 érrendszeri változások, az érfal rugalmasság csökkenése miatt pulzushullám szisztolés komponense nő, a diasztolés későbbiekben csökken.
 gyakoribbá válik az izolált szisztolés hypertonia.
 endotél diszfunkciók kialakulása.
 szívkárosodások, balkamra hypertrofia, szívizom degeneratív elváltozások
 idegrendszeri károsodások
 romló cerebrális keringés következtében kialakuló szimpatikus aktivitásfokozódás.
 vesekárosodások: az öregedés folyamán kialakuló vese ateroszklerotikus jelenségei.
Egyéb társuló betegségek:
 iszkémiás szívbetegség
 perifériás szívbetegség
 hyperlipidémiák
 diabétesz mellitusz
 köszvény
 asztma bronchiale
Az időskori hypertonia kezelési elvei:
A kezeléskor figyelembe veendők:
 a csökkent érkompliance
 megnövekedett vaszkuláris rezisztencia
 szívizom pumpafunkció-csökkenés
 iszkémiás szívbetegség
 vesefunkciók csökkenése
 cerebrovaszkuláris károsodások
 társbetegségek
 gyógyszertolerabilitás csökkenése
 csökkent terápiás együttműködési készség
Ajánlott gyógyszerek:
 thiazid diuretikumok
 dihydropyridin típusú, II-III. generációs Ca-antagonisátk
 angiotenzin receptorblokkolók
 ACE-gátlók
Nem ajánlottak:
 a béta-blokkolók általában ( kedvezőtlen hemodinamikai és metabolikus hatásaik miatt), kivéve, ha egyéb indikációjuk, pl: iszkémiás szívbetegség áll fenn.
 kivétel a vazodilatátor típusú béta-blokkolók (carvediol).